2 éves vagyok itt a Domeon.HIP-HOP HURÁÁ!!!!!!

Az osztálytársakhoz képest nagyon le voltam maradva, 23 éves voltam, amikor először lett otthoni netünk, bár legalább az már rendes volt, nem betárcsázós. Az azt megelőző ínséges években vagy a barátoknál dekkoltam, vagy a szülők munkahelyén, vagy az egyetemi aulában, a könyvtárakban, illetve internetkávézókban. Pontosan emlékszem arra, amikor floppy lemezekre mentegettem a Gyűrűk urás képeket meg a Drizzt-paródiákat, aztán arra is, hogy mekkora flash volt, mikor sikerült vennem aranyáron egy 128 megás pendrive-ot, és a Baldur’s Gate 2 modokat talicskáztam haza.
Amikor lett internet otthon, egy ideig elszórakoztam én is ezekkel a Kazaa és Emule jellegű kliensekkel, aztán kitanultam a torrentezést, és orákulumként osztottam a bölcsességet a barátokkal. A másik nagy technológiai/életvitelbeli ugrás az volt, amikor 2011-ben megvettem az első mobilnetezésre is használható Sony Ericsson Xperia Mini Prómat, a következő pedig az, amikor megszereztem az első ipadem, azóta igazából csak ezeket upgrade-elgetem jobbnál jobb új modellekkel.

A kétezres évek első felére nagy szeretettel gondolok, bár nyilván közrejátszik a “fiatal voltam, minden új és izgalmas volt, és nem kellett melózni” faktor is.