Hiába gondolkodtunk, nem sikerült rájönni, mit szívhattak a Honeyslug fejlesztői játékuk készítése során... ;)
Ha még nincs olyan kategória, hogy művészjáték, akkor itt az ideje bevezetni! A művészfilmekhez hasonlóan a játékipar is kialakította magának a fura, sokszor látszólag értelem és cél nélküli produktumait. És ezeket talán már nem is feltétlenül lehet játékoknak nevezni. Ilyeneket kaptunk például a Flower és a Journey képében, a legújabb induló pedig a Hohokum, amely a Sony aktuális masináira érkezett meg.
Ahogy az előbb említett játékoknál, úgy itt is bekerülünk a történésekbe, hogy aztán megpróbáljuk felfedezni, mi is a cél. Mert hogy a szivárvány minden színében pompázó kígyónkkal mit is kellene tennünk, arra semmi leírást vagy utalást nem kapunk. Bóklászhatunk szanaszét a pályákon, aztán vagy rájövünk, hogy milyen események vezetnek különböző történésekhez, vagy nem. Felkapcsolhatunk lámpákat, felvehetünk fura kis lényeket vagy széttörhetünk edényeket, és ha mindezt megfelelő sorrendben tettük, kiszabadítunk még egy kígyót. Aztán pedig mehetünk tovább a következő pályára. Már ha emlékszünk még, hogy honnan jöttünk és hová megyünk – mert sokszor még az se egyszerű...
Nem vitás, megosztó alkotás lett a Hohokum, de aki elég vállalkozó kedvű, az jó pár órát eltölthet vele. Ráadásul elég egyszer megvenni, és egyszerre három platformra kapjuk meg a programot.
