Cities: Skylines After Dark és Snowfall

Amikor a Colossal Order legutóbbi játéka, a Cities: Skylines megjelent, egy könnyed csuklómozdulattal lesöpörte a trónról a műfaj addig regnáló, de már meglehetősen koros, és egyre gyengébb kézzel uralkodó királyát, a SimCity sorozatot. Voltak persze mások is, akik pályáztak a trónra, mint a Cities XL széria, de ők maximum megmosolyogtatták a Skylinest, amely azóta is kényelmesen terpeszkedik a trónuson.

A premierkor az előzetesek alapján én is mohón rávetettem magam az alapjátékra, hiszen korábban nagyon szerettem a már említett SimCity játékokat, ám az eddigi utolsó próbálkozás elmaradt a várakozásoktól, ezzel szemben a Skylines kifejezetten ígéretesnek tűnt. Nem is csalódtam benne, hiszen apróbb hiányosságai ellenére bizony minden benne volt, ami megkülönbözteti a jó városmenedzser-játékot az átlagos vagy még rosszabb városmenedzser-játékoktól. Mint említettem, voltak azért hiányosságai, ám ezek nem rontották különösebben a játékélményt. A fejlesztők pedig mintaszülőnek bizonyultak az elmúlt hónapokban, ugyanis a premier óta is rengeteget foglalkoztak a játékkal, amelynek sok fontos és tartalmas frissítés, valamint immár két jelentős kiegészítő az eredménye. Először az After Dark jelent meg, amely az éjszakai élet finomságait (nem félreérteni!!!) hozta magával, majd nemrégiben beköszöntött a tél a Snowfall kiegészítőben.

Az After Dark tavaly ősszel jelent meg, és nem csupán látványos, de a játékmenetet is alaposan elmélyítő elemekkel bővítette ki a játékot. Megjelentek vele a dinamikus napszakváltások, ami hatalmasat dob a játékélményen. Épp mellékutcákkal kötjük össze az újonnan kijelölt lakónegyedeket, amikor lassan alkonyodni kezd. Városkánt utcáin egyre ritkább a forgalom, egyre kevesebb a járókelő. A házak ablakaiban feldereng a villanyfény, az üzleti negyedben pedig bekapcsolnak a neonreklámok, majd nem sokkal később a közvilágítás űzi ki az utcákról az éjszaka betolakodó sötétségét. Az egész rettentő hangulatos.
Ugyanakkor amennyire sokat dob az élményen, annyival több, nehezebb és változatosabb feladatok elé állít minket. Jó példa erre mondjuk a villamoshálózat. Szeretnénk városunkat a lehető legzöldebb energiával ellátni, ezért napkollektoros erőművet építünk jó pénzért? Remek ötlet – egészen estig, amikor is egyszerűen leáll az üzem, hisz nincs, mi táplálja (más kérdés, hogy amikor a város összes épülete felett villog az áramszünet ikonja, az utcákon továbbra is vígan ég a közvilágítás...). A bűnözés mértéke is változó, az illegális üzelmek zöme az éjszaka leple alatt zajlik. A bűnözés gócpontjai lehetnek az éjszakai szórakozóhelyek, amelyek szintén újdonságként kerültek a játékba. Ha pedig a rend éber őrei lecsaptak a gazfickókra, az őrs fogdája helyett egyenesen az újonnan épült börtönbe szállíthatják őket.
Az ipar és az infrastruktúra más területei is bővültek. A gyárak immár egyenesen a kikötői dokkokban horgonyzó teherhajókról kaphatják az alapanyagokat, míg a város lakosságát a taxivállalat szorgos munkatársai fuvarozzák mindenhová. Túl drága a taxi? Oda se neki, városunk saját buszvonalakkal is büszkélkedhet, amely behálózza az utcákat. Azokat az utcákat, ahol megjelentek a bringások is, akiknek külön biciklisávot jelölhetünk ki.

A fentiekből látszik – és sok esetben tényleg látszik –, hogy az After Dark is rengeteg új épülettel és játékelemmel járult hozzá, hogy a Cities: Skylines tovább ragyoghasson az immár éjszakai égbolton. De a Colossal Order csapata nem elégedett meg ennyivel, hisz ők is érezték – és ezt a temérdek rajongói tartalom is bizonyítja –, hogy bőven van még mit kihozni a játékból. Ezért kezdtek bele a Snowfall kiegészítő fejlesztésébe, amely két nagyon fontos újítást hozott magával: a telet és a villamosokat.
A tél nem köszönt be minden pályára automatikusan: ha szeretnénk megbirkózni a hó és fagy okozta feladatokkal, akkor az erre dedikált térképeken kell felhúznunk városunkat. Hogy azokra is gondoljanak, akik már korábban felépítették álmaik metropoliszát, és nem szeretnének mindent elölről kezdeni, hogy az újdonságokat is élvezhessék, az összes térképen megjelent az eső és a köd, mint új időjárási effektus. De az igazi mókát tényleg a havazás jelenti. Ez a napszakok váltakozásához hasonlóan nem csak látványelem, bizony rengeteg teendőt zúdít a nyakunkba. A legnagyobb gondot természetesen a közlekedésben okozza, ugyanis az állandó havazás idővel hóakadályokat eredményez, azok pedig lassítják a forgalmat, valamint lassan rongálják az úttestet is. Ezen a hóekék, valamint egy új depó segíthet, új opcióként pedig megjelent az úthálózat általános karbantartása is. A hó mellett a fagy is okozhat komoly gondokat. A lakosság ugyanis hajlamos rosszul viselni a repkedő mínuszokat, így nekünk kell tenni érte, hogy meleg legyen az otthonaikban. Ezt az új távhőszolgáltatással oldhatjuk meg, amely a vízhálózatra csatlakozik, és elűzi a lakásokból a hideget. Cserébe a lakosság rettentő hálás lesz nekünk. Nem mellesleg a havazás már önmagában is nagyon hangulatosan fest a játékban, de mindez párosulva az éjszakai városképpel egészen magasra emeli a hangulati értéket.
Ahogy említettem a hóval együtt egy új infrastruktúraelem, a kötöttpályás tömegközlekedés is megjelent a játékban, vagyis kijelölhetjük saját villamosvonalainkat. Ez egy új épületet (remíz) és az útépítés megváltozását jelenti, hiszen síneket nem fektethetünk le csak úgy akárhol. Ehhez egészen új úttestekre van szükség, amelyek csak akkor építhetőek meg, ha előbb felszedjük a korábbit. Ezt egy picit körülményes megoldásnak éreztem, de az is igaz, hogy a játékban szereplő sok utcatípus miatt nehéz lett volna egyszerűbben kivitelezni.

Mint azt már az elején is mondtam, a Cities: Skylines már a tavalyi megjelenésekor is a műfaj legjobbja volt, de a Colossal Order remekül érzett rá (jó, ebben azért bőven benne van a rajongók keze is), hogy milyen újdonságokkal lehet továbbtökéletesíteni a játékélményt. Az éjszakai élet megjelenése, valamint az új évszak és a két kiegészítővel érkezett rengeteg új épület és játékelem hihetetlen sokat dobott az összhatáson. A virtuális polgármestereknek talán még egyetlen játékban sem volt ennyire szerteágazó feladata, cserébe más játékokban a rendelkezésükre álló eszközök is jóval szerényebbek, szűkösebbek voltak. Nem merném kijelenteni, hogy a Cities: Skylines elérte a tökéletességet (azt úgyis lehetetlen), hiszen biztos van még ötlet a készítők tarsolyában. Ha pedig nincs, akkor elég körülnézniük a rajongói tartalmak között, amelyek a Steam Workshop támogatásnak hála könnyen emelhetőek be a játékba. Érzésem szerint még korai lenne a stúdió részéről új játék (vagy épp ennek a folytatása) fejlesztésébe fogni, hiszen bőven van még potenciál a Skylinesban is. De az irány kiváló.