DualSense Edge bemutató – Úri huncutság?

Amióta a PlayStation és az Xbox fej-fej mellett haladva küzd a játékosok kegyeiért, azóta tart a vita is, hogy melyik konzolcsalád a jobb. Ugyanez a kérdés természetesen a hozzájuk tervezett kontrollerek között is jelen van. Nehéz igazságot tenni, hiszen pro és kontra érveket mindkét oldal mellett és ellen is fel lehet hozni. Az Xbox-kontroller Microsoft termék lévén PC-n is jelentősen elterjedt az évek során, míg a Sony nagyon sokat késett a DualShock hivatalos PC-s támogatásával. Szerencsére e téren mára ledolgozták a hátrányt, bár biztos, hogy sokkal kevesebben használnak PC-n DualShock 4 vagy DualSense kontrollereket, mint Xbox vezérlőt. Abban viszont talán a többség egyetért, hogy az aktuális konzolgeneráció esetében a Sony komoly előnyre tett szert. Mert míg az Xbox Series X/S-hez lényegében ugyanazt a kontrollert kapjuk, mint az Xbox One-hoz, addig bizony a DualShock 4 utódja, a DualSense egy sok elemében előremutató gamepad lett. A haptikus rezgések vagy az adaptív ravaszbillentyűk ötletes innovációk.

A Microsoft néhány éve piacra dobta a maga kontrollere felturbózott változatát, amit a hangzatosan Elite névre keresztelt. Ez valóban egy profibbnak ható játékvezérlő, amely cserélhető elemekkel és összességében minőségibb megoldásokkal hódított. Hogy a Sony erre akart-e válaszolni vagy sem, azt nem tudom. De tavaly ők is bejelentették, hogy felturbózzák az egyébként is remek DualSense-et, az újdonságot pedig DualSense Edge névre keresztelték. Ígéretek voltak szépen: extra gombok, testreszabhatóság, programozható profilok, cserélhető analóg karok, állítható mozgásterű adaptív ravaszgombok. Az eszköz mostanában került csak a boltok polcaira, nekem pedig lehetőségem volt kipróbálni, hogy a fenti ígéretek mennyire valósultak meg.

A DualSense Edge egy nagyon pofás dobozban érkezett meg, amelyben egy kisebb doboz, majd abban a merev műanyagból készült, zipzáras hordozó lapult. Ezt kinyitva máris ott hevert előttem az új kontroller, amely megjelenésében alig-alig tér el a most már a kistesójának tekinthető DualSense-től. Ugyanúgy a fehér szín dominál rajta, de sokkal hangsúlyosabb lett a fekete is. A fehér D-padet feketére cserélték, a középső érintőfelület szintén besötétedett, ahogy az akcióbillentyűk, vagyis az X, a kör, a négyzet és a háromszög is. Emellett a két analóg kar alatt futó fekete csík, ami a DualSense-en is matt formában jelen van, itt fényes bevonatot kapott. Ha fentről nézzük a kontrollert, akkor ezeket leszámítva nem sok változást vehetünk észre. Az újdonságok közül mindössze a két analóg kar alatt megbújó két új gomb tűnhet fel, ezek az Fn-gombok, amelyeket nyomva tartva választhatunk gyakorlatilag bármikor a négy általunk szerkesztett profil közül. Akár játék közben is bármikor válthatunk, mivel egy overlay menü jelenik meg, ahol az akciógombokkal lehet kiválasztani a profilokat.

A kontrollert megfordítva már több újdonság is feltűnhet. Alul ugyanis két extra gomb kapott helyet, valamint a ravaszgombok alatt külön-külön kapcsolót is találunk. E háromállású kapcsolókkal a billentyűk mozgástartományát lehet állítani teljes, közepes és rövid opciókkal. Én a magam részéről nem sokat bíbelődtem ezzel, de elhiszem, hogy vannak, akiknek a gyorsabb reakció érdekében a rövidebb út vonzóbb lehet. Plusz ez nem is olyan jellegű kapcsoló, amit a játék hevében állítgat az ember. Az viszont pozitívum, hogy a két ravaszbillentyűt külön-külön is lehet állítani, így különböző karakterisztikát adhatunk nekik.

Annak idején a has alatti extra billentyűk sokak számára vonzóvá tették az Xbox Elite kontrollert. Most valami hasonló játszódhat le a DualSense Edge esetében is (de korábban a DualShock 4-et is lehetett például ilyenre turbózni, a Back Button Attachmenttel). Ám, míg az Xbox Elite két pár, vagyis összesen négy has alatti extra billentyűt kínál, addig a DualSense Edge csak kettőt. Több helyen olvastam, hogy ezt negatívumként értékelték, de szerintem ez nem feltétlenül igaz. Tény, hogy a négy gomb több mint a kettő, viszont saját tapasztalatom alapján az esetek döntő többségében bőven elegendő. Ezekre is bármilyen parancsot rögzíthetünk a profilokban, így gombonként akár négy funkciót is kapunk pluszban. Oké, én nem játszom MMO-kkal vagy MOBÁ-kkal, ahol egy orgona billentyűzete se lenne elég minden parancsnak, de szerintem az átlagos játékosoknak ez a két extra gomb is bőven elegendő.

A DualSense Edge egyik nagy változása az elődhöz képest, hogy némileg moduláris. Persze nem lehet csak úgy atomjaira szedni, de a két analóg kart valóban otthon is könnyedén ki lehet cserélni. (Ahogy pl. a nemrég bemutatott Thrustmaster eSwap S Pro karjai is cserélhetőek.) Ehhez csak le kell pattintani a fényes fekete borítást, és utána már ki is lehet pattintani a helyéről a teljes analógkar-modult. Mivel a DualSense kontrollerek sem ússzák meg a hírhedt driftelés jelenséget, ez egy praktikus és hasznos megoldás. Ha bármilyen módon meghibásodik az analóg kar, akkor otthon is kényelmesen kicserélhetjük egy újra. Más kérdés, hogy ez azért így sem olcsó mulatság, de erről egy picit később.

Az analóg karok kupakjait is le lehet cserélni. Egyszerűen lehúzzuk őket, és a helyükre tesszük a másikat. A kínálatban találunk rövidebb és hosszabb analóg karokat is, ami a működésüket befolyásolja kissé, megintcsak a játékosok személyes preferenciáit szem előtt tartva. A cserélhetőség a has alatti két extra gombot is érinti. A hordtáskában ugyanis két változatot is találunk belőlük. Az egyik lapos és hosszúkás, ami a kontroller vonalvezetését követve szépen felfekszik az aljára. A másik viszont két félkör alakú kapcsoló. Ezek behelyezése elsőre kis ügyeskedést igényel, de amint az ember kitapasztalja, máris pofon egyszerűvé válik. A gombokat mágnes tartja a helyén, így nem kell attól tartani, hogy egy hevesebb akció közben a kontrollert ide-oda rángatva véletlenül elrepül az alsó gomb. Egyszerű, de jól működő megoldást találtak a mérnökök.

Végül még egy érdekes kiegészítőt kapunk a csomagban: ha a mellékelt, fonott borítású kábellel használnánk a gamepadet, akkor lehetőségünk van a csatlakozót egy külön kis elemmel rögzíteni, hogy a játék hevében véletlenül ne tépődjön ki a helyéről.

De ahogy a világban semmi, úgy a DualSense Edge sem tökéletes. Én a magam részéről két negatívummal szembesültem, amelyek nagyjából meg is egyeznek a nagy többség véleményével. Ez a kettő pedig az üzemidőt és az árszabást érinti. Ahogy arról már egy korábbi hírben már írtam, a Sony kénytelen volt kisebb akkumulátort beépíteni ebbe, mint az elődbe: a korábbi 1650 mAh-s akksit 1050 mAh-ra csökkentették. Ezt azzal magyarázzák, hogy ugyanakkora helyre több alkatrészt kellett bezsúfolni, így ott faragtak, ahol tudtak. Másfelől viszont az is közrejátszhat, hogy nem akarták jelentősen megnövelni a kontroller tömegét sem (ami megintcsak a több alkatrész miatt van). Ez viszont értelemszerűen azzal jár, hogy a kontroller üzemideje is lerövidült: több fogyasztó, kisebb kapacitás, egyértelmű végeredmény. Tény, a DualSense Edge nagyjából öt óra alatt kifullad és USB-kábelért könyörög. Ez, ahogy az akkumulátor mérete is, nagyjából kétharmada a DualSense kapacitásának, ami egyébként sem volt világbajnok.

Végül, de nem utolsósorban az árazás. Nem vagyok közgazdász, így nem tudom, mi állhat a háttérben, de a Sony árképzése eléggé átalakult az elmúlt években. Oké, a PlayStation konzolok sosem voltak olcsók, ahogy a kiegészítőik sem. De a PlayStation 5 is túlárazottnak érződhet, nem beszélve a hamarosan debütáló PlayStation VR2-ről, amely még a konzolnál is drágább lesz. Sajnos ebbe a sorba a DualSense Edge is tökéletesen beleillik. A kontrollerért ugyanis nem kevesebb mint 100 ezer forintot kell kicsengetni. Egy kontrollerért. Ennek fényében legyen bármenyire is minőségi, legyenek bármennyire is jók a fejlesztések, lehessen bármilyen könnyedén kicserélni az analóg karokat, én egyszerűen nem tudom senkinek sem igazán jó szívvel ajánlani. Ennyiért biztosan nem. Igen, ez egy elit játékvezérlő, de annyival nem nyújt nagyobb élményt mint a sima DualSense, amit konkrétan negyedennyiért meg lehet vásárolni.

Éppen ezért érzem úgy, hogy a DualSense Edge jelen formájában nem fogja meghódítani a játékosok szívét. Inkább megmarad a tehetősek játékszerének. Más kérdés, hogy lehet, hogy a Sony eleve nem is szánt neki más szerepet. Jók a fejlesztések, igényes a megvalósítás, igazi PlayStation színvonalú termékről van szó. De kötve hiszem, hogy tömegek fognak a boltok előtt kígyózni, hogy megvegyék. Ha pár hónap (de inkább év) múlva lejjebb megy az ára, akkor viszont remek ajánlat lehet akár PlayStation 5-höz, akár PC-hez, mert ugyebár azzal is gond nélkül működik.