Annak idején az egyik legjobb második világháborús stratégiának egyértelműen a Panzer General számított. Ennek már vagy jó harminc éve persze, viszont a Panzer Corps két epizódjának köszönhetően a fiatalabb generáció is megismerhette, milyen érzés hatszögekből álló térképeken körökre osztva kommandírozni igencsak szűkös erőforrásokból összetákolt seregeinket. Mondjuk úgy, hogy többnyire nem könnyű. Éppen ezért ez a műfaj kifejezetten a komolyabb szobastratégák kedvence lett, ám ők sajnos sosem voltak igazán elkényeztetve, legalábbis a játékok mennyiségét tekintve. Most sem mondhatjuk, hogy Dunát lehetne rekeszteni a körökre osztott világháborús stratégiákkal, de azt igen, hogy egy újabb tégla érkezett a gát falába. Ez pedig a Total Tank Generals.
Ha csak a képeket nézi meg az ember, a szakavatatlanabb szem simán Panzer Corpsnak nézheti a játékot. Nem vitás, van hasonlóság bőven, hiszen szigorú alapjaikat nézve pontosan ugyanazt kínálják mindketten: körökre osztott második világháborús ütközeteket. A Total Tank Generals emellett egy árnyalatnyit a jó öreg R.U.S.E.-ra is emlékeztethet, ugyanis valójában az egész játék egy szobában (vagy katonai sátorban?) játszódik, egyetlen terepasztal felett. Ez az asztal persze küldetésenként változik. Itt vezényelhetjük egységeinket hexagonról hexagonra, támadhatjuk velük az ellenséget vagy áshatjuk be őket a biztosabb védelem jegyében.
A játékosok három kampányt pörgethetnek végig, mindegyik a második világháború egy-egy neves tábornokához köthető. A németeknél Rommel, az oroszoknál Zsukov, az Amerikaiaknál Patton tábornok megtestesítői lehetünk. A három fél között játékmenetben különbség nincs, ám az erősségeik azért eltérnek: egyikük a páncélosok terén villog (vajon melyik?), a másiknál a gyalogság kifogyhatatlan (na, vajon melyik?!), míg a harmadiknál inkább a légierő dominál (igen, nyilván a maradék). Ami alapvetően megkülönbözteti ezt a játékot a Panzer Corpstól, az a térképek mérete és a hexagonok működése.
A térképek sokkal kisebbek, ami azt is eredményezi, hogy bizony esetenként erősen limitált a körök száma. Mivel a legtöbb egység ehhez mérten viszonylag nagy távokat képes megtenni (nyilván hatással vannak erre az olyan terepviszonyok mint a folyók vagy erdők), így elvileg hamar keresztül lehet jutni a pályákon. Épp csak az a gond, hogy az MI vezérelte ellenségnek is lesz ehhez egy-két szava, tüzérségi lövedéke és aknája. Apropó MI: a játékban nincs multiplayer mód, így csak ellen csatázhatunk és bizony már könnyebb fokozaton is könyörtelenül kihasználja, ha elszámoljuk magunkat.
A másik jelentős különbség mint említettem, a hexagonok viselkedése. Míg a Panzer Corpsban és úgy általában a hasonszőrű játékokban egy hatszögben egyszerre csak egy egység lehet (maximum még egy légi egység felette), addig itt több is léphet ugyanoda. Ez ráadásul hatással van az egységek támadóerejére és egyéb statisztikáira is, szóval nemcsak egy lehetőség, hanem egy nagyon fontos taktikai elem is egyben.
A Total Tank Generals látványvilágát is csak dicsérni lehet. Nagy csodára nem kell tőle számítani, de amit kínál, azt nagyon pofásan teszi. Ez főleg a körítésre igaz, hiszen maga a játéktér teljesen átlagos. Korrekt környezet, felismerhető egységek, visszafogottan látványos effektek. Ami mégis nagyon hangulatossá teszi, az a már korábban is említett terepasztal feeling, ami apróság, de mégis sokat számít. Ahogyan a zenei aláfestés is. Nekem ilyen jellegű játékoknál mindig egy ősrégi játék, az Achtung Spitfire! jut eszembe, amely a második világháború légi ütközeteit dolgozta fel hasonló formában. Az alatt dörgő klasszikus zene szólt, konkrétan Richard Wagner A bolygó hollandi nyitánya. Itt ugyan nem ez szól, de a háttérben szóló dallamok így is tökéletesen illenek a térképen éppen zajló élet-halál csatákhoz.
A Total Tank Generals nem fogja sem megreformálni a körökre osztott világháborús stratégiák műfaját, sem megfosztani képzeletbeli trónjától a Panzer Corps franchise-t. De kétségtelenül egy nagyon erős konkurenciát jelent hozzá, ami két okból is nagyon jó dolog. Egyfelől van egy remek stratégiai játék, amivel játszani lehet. Másfelől versenyre ösztönözheti a konkurenciát, amiből megint a játékosok jönnek ki jól. A Total Tank Generals ebből a szempontból is remekül vizsgázott.
