Rockstaréknál nem az a lényeg, hogy "mennyi", hanem hogy "plusz" és "munka", az meg már úgy nem jó, a lóvé anélkül jöjjön. :)
Nem vitatom el az érdemeiket, de EA-t megszégyenítő a pénzéhes féreg magatartásuk.
(Szerk.: Nyilván itt nem összemosandó az író-fejlesztő stb. team, és a corpo overlord.)
Mint közülünk oly sokan, én is túláradó örömmel olvastam anno a hírt, hogy talán idén augusztusban a Red Dead Redemption remaster verziója fog napvilágot látni PlayStation 4-re és Nintendo Switchre. Nem is csalódhattam volna nagyobbat... 13 év után kaptunk egy portot. Örülünk?
A Rockstar Games játékának történetében az egykori bandatag, John Marston bőrébe bújunk, aki véres múltjával próbál nehézkesen leszámolni. Azonban a közhely szerint a legjobb pandúr a rablóból lesz, így Johnnak fel kell kutatnia, és a hatóság elé kell cipelnie vagy likvidálnia egykori cimboráit. Indíttatása nem éppen önkéntes, ugyanis a hatóság a családjával zsarolja őt. Tehát a cél adott, mi pedig a nyílt világú western során keresztbe-kasul lovagoljuk és végiglövöldözzük a Vadnyugatot. Az alapjátékhoz az újrakiadás során hozzácsapták még az Undead Nightmare kiegészítőt is, ha esetleg valakit lázba hozna, hogy nemcsak banditákra, hanem zombikra is lehet vadászni.
Bár régóta ott volt a már a kívánságlistámon, a Red Dead Redemption széria nagysikerű második részével csak idén sikerült megismerkednem. A Red Dead Redemption 2 minden várakozásomat felülmúlta. Az Arthur Morgan karaktere köré szőtt történet rendkívül izgalmas és szövevényes. Lebilincselő volt nem csupán a játékmenetet végig vinni, hanem a karakterek jellemfejlődését is végigkövetni. Könnyen közelférkőzött hozzám a western világa, például meg tudott viselni, ha lelőtték a sok energiával tréningezett lovamat, vagy görcsbe rándult a gyomrom, ha Arthur köhintett egyet. Tehát elég magasra volt téve a mérce, mikor elkezdtem a Red Dead Redemption első részével játszani.
Mindvégig kettős megítélés viaskodott bennem. Egyrészt a játékmenet minden egyes apró szegmense ordította az arcomba, hogy milyen sokat fejlődött, mennyivel sokrétűbb lett a koncepció a széria második részében. Másrészt azonban mindig észben kellett tartanom, hogy nem lehetnek magas szintű elvárásaim egy 13 éve megjelent játék kapcsán. De a kisördög csak nem hagyott nyugodni. Mindvégig azt duruzsolta a fülembe, hogy ha 2018-ban a stúdió létre tudta hozni a Red Dead Redemption 2 gyönyörű látványvilágát, élvezetes történetét, akkor miért sajnálták az azóta eltelt 5 évet arra, hogy ha nem is terveztek gyorsan összedobni egy harmadik részt, legalább hangyányit fejleszthettek volna rajta. Ráadásul a két játék „fizikai” tere némiképp lefedi is egymást. Tehát maradt bennem nem kevés hiányérzet...
Minden szépséghibája ellenére a PlayStation 4-en futó port szépen futott, nem okozott semmi fennakadást. Olykor előfordult, hogy egy-egy cutscene végén a karakterem fizikailag más helyre került. De ez csak egyszer volt bosszantó, amikor a lovammal együtt teleportáltam egy házikó belsejébe, amiből nem tudtam sehogy sem kijönni. Csak úgy szabadulhattam, ha betöltöttem a korábbi mentést.
Tehát nem kaptunk a Rockstartól mást, mint egy lerágott csontot, egy sima portot, nem kevés pénzért. Nem hiába övezte hangos felháborodás a megjelenés hírét. De hatalmas pacsit érdemelnek a Rockstar stratégái, mert hiába a népharag, az olcsó trükk működik, a Red Dead Redemption a Sony boltjában a legnépszerűbb címek között szerepel.
Számomra az jelenthetne bármi csekély vigaszt, ha a befolyt összeg bizonyos részét a Red Dead Redemption 3 fejlesztésére költenék. A régi-új játék piacra dobásának keserédes momentumát az egyik mellékszereplő mondata foglalja össze a legjobban: „Let's just enjoy the ride...”
A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega Hungary biztosította.
