Túlerő alatt nem csak a létszámfölényt értettem. Az anyagi (ipar, fegyverzet, lőszer, egyéb utánpótlás) túlerő is alapvető. Németország mindkét világháborúban messze alatta maradt ellenfeleinek ezen a téren. Ilyen értelemben indokolt a német vereséget a túlerővel magyarázni. Ez a helyzet mindkét esetben az USA háborúba lépésével pecsételődött meg.
Ami a tiszteket illeti: hát persze hogy általánosítás, de jogos, és a tényeken alapul. A német parancsnoki állomány összességében felülmúlta az összes ellenfelét mind az 1., mind a 2. világháborúban.
Egyébként az angoloknak nem tett jót az sem, hogy a főnemesi származású, de legkevésbé sem rátermett tiszteket mindenki mást felülmúlóan tették fontos parancsnoki pozíciókba.
Ja,a nagyon pontos M16-os 4-5 MOA szórásra képes.
A legpontosabb félautomata mesterlövészfegyver a H&K PSG-1, ami szintén 1-1.5 MOA szórásra képes. Igaz, kb 8000 dolláros indulóárral.
A Dragunov tudtommal 2.5 MOA (szögperc) szórást tud ideális esetben. A legjobb szórású fegyverek az egylövetű, nem félautomata mesterlövészfegyverek, ezek tudnak 1 MOA szórást.
A Dragunov amúgy sem igazi mesterlövészpuska, nem a pontosság volt a cél, hanem az, hogy bármilyen körülmények között 300-400 méter távolságra sebesülést tudjon okozni az ellenfélnek (nem halált, hanem sebesülést). Ellenben akár esik, akár fúj, a Dragunov üzemképes marad, míg a rettentően precíz mesterlövészfegyverek szinte minden lövés után tisztítást igényelnek, különben elakadnak.
Tudom, hogy a Lee-Enfieldek első világháborús változatain az irányzék 2300(???) yardig volt állítható, de ez kb olyan, mint egy légpuskán a 100-as irányzék. Szabad szemmel már régen nem látható a cél olyan messziről.
200 méterre csak a rendőri, karhatalmi szervek mesterlövészei közelítik meg a célt, a katonai mesterlövészek másként dolgoznak. Másként gondold el, mi értelme a 12.7 mm-es mesterlövészfegyvereknek, ha ekkora távolságra elég egy 5.56-os is? Ott az 500-1000 méter a jellemző, ilyenkor viszik a hagyományos egylövetű puskáikat, ahol a tűzgyorsaság nem számít, egy célpontra akár napokat is várnak, ha kell (lsd M24 az amcsiknál). A Dragunov ebből a szempontból tényleg hasonlít a gépkarabélyokra, mert félautomata.
Az SZVD-ről (Dragunov) azt olvastam, teljesen ideális körülmények között (válogatott lőszer, időjárás..stb) 2 MOA szórást produkál. 1 MOA kb. 100m - tízforint, 600m - egy tenyérnyi a szórás.
Yerico 25 centije bőven igaz lehet.
PrasCo, te a precíziós, méregdrága, általában tolózáras szerkezetű mesterlövészfegyverekről beszélsz. Az SZVD a raj támogató fegyvere, mindenfajta szélsőséges körülmény között működnie kell, óránkénti karbantartás nélkül. Erre a szerepre pedig az egyik legkíválóbb Dragunov hadmérnök fejlesztése.
Nem a katonát kell meglesni, hanem a gépesített háborúk elötti gyalogos és lövészalegységek harcászatát tanulmányozni. A nagyerejű ismétlőpuskákkal tömegtüzet lőttek az alegységek, ha nem az élőcélra, akkor a lefogni kívánt területre. Hasonlóan a ma használatos alegységtámogató géppuskákhoz. A XX. sz. elején a hadművészet változásai okán egyre rövidült a pásztázott lőtávolság, megváltozott a harc jellege. Az általam említett harceljárás természetesen nem volt fenntartható, ill. más egyébbel volt használatban. Érdekességképpen, a régi, de már gyérfüstű lőport használó fegyvereken akár 2000 m-ig is állítható volt az irányzék. Gondolhatja mindenki, erről a távolságról hangyának látszik a felnőtt ember, de a támadást tömegtűzzel lefogni, jól használható volt ez az irányzékállás.
A háború alatt Németo. kb. 11 millió főt mozgósított, Franciao. kb. 8,4 milliót, Anglia kb. majd 9 milliót.
A mozgósított tömeg mindenhol arányban volt az összlakossággal. A háború sajátosságai miatt nem volt érzékelhető különbség a tartalékból előrevont állományok között. A német, háború elött kiképzett tartalékosokat már 1914-ben felhasználták.
Az egyes nemzetek tiszti állománya közötti ilyetén való különbségtétel, durva általánosítás.
Az I.vh.-ban nem érvényesült annyira a létszámfölény, mint elötte, vagy mint az utána következő világégésben. Gondolj arra, hogy 1914-18 között hónapokig tartó hadászati támadással sem törték át egymás védelmét teljes mélységében, kivétel a keleti front, ill. a háború vége. A II.vh.-ban a megerősödött, létszámfölényben lévő Vörös Hadsereg hadászati mértékű támadását a németek egyetlen alkalommal sem tudták elhárítani, sőt katasztrófális helyzetbe került mindig a front.
A hivatásos mesterlövészek általában bármilyen akcióról lévén szó, min. 200 m-re (!) megközelítik a célszemélyt. E távolság alatt a puskának el kell(!!!) találnia bármilyen célt, ha az illető 5 négyzetcm-t mutat magából, akkor is! Ha tehát igaz a 25cm-es szórás, akkor a Dragunov nem orvlövész-, hanem inkább rohampuska. Nem?
Azért meglesem én azt a katonát és azt a szimpla hadipuskát, amelyik 800-1000 méterre célzott tüzet tesz lehetővé a cél eltalálásának reális esélyével. Egy Dragunov is 25 cm-t szór 300 m-en, miközben távcső segíti a célzást. Egy szimpla nézőkével felszerelt puskával 1000 méteren csak a mázlifaktor aránya befolyásolja, hogy egy álló embert eltalálnak-e, vagy sem. Azonkívül ott van az is, hogy a németek a nehezen látható szürke ruhákat viselték, ami szintén nem könnyítette meg a célzást. Az adott lőszerek viszont tényleg képesek voltak ekkora távolságban is halálos sérülést okozni.
A 'katasztrofális vereség' kifejezés alatt ezek szerint nem ugyanazt értjük.
A német támadások kudarca nem a két hadsereg közötti állítólag nagy minőségi különbség miatt következett be. A BEF egyébként már csak a többi hadsereghez mért elenyésző létszáma miatt sem lehetett meghatározó tényező a háború elején.
Nem a sorállományok közötti különbségről beszéltem, hanem a sorozás megszervezése közötti különbségről. Aki éppen csak átáll egy rendszerre, hátrányban van azzal szemben, aki már régóta alkalmazza. Ráadásul utóbbiak hatalmas kiképzett tartalékosállománnyal rendelkeztek, míg a britek nem.
A tartalékosrendszer Németországban kiválóan működött, amit az bizonyít leginkább, hogy sokkal kisebb összlakosságuk ellenére oly sokáig képesek voltak ellenállni az antant létszámfölényének. Pedig az antant kezdettől fogva nagy számban hozott gyarmati csapatokat is az európai hadszíntérre.
A hadseregeket a tisztikaruk is jellemzi, és a német tisztikar messze jobb teljesítményt nyújtott, mint a sokkal arisztokratikusabb szemléletű angol. Mindkét világháborúra igaz: az angolok és szövetségeseik a túlerejüket, a németek az eszüket használták.
Nem az első ypres-i csatáról beszéltem, hanem a brit erők teljesítményéről, nagy különbség. Ha már szóba került a teljes csata, a németek általános erőfölényben voltak itt. Eredmény mégis nulla, a francia, belga, brit haderővel szemben. A németek bevetettek a póttartalékból 9 hdo-t, a sokkal kisebb erejű B.E.F. ellen. Két hét alatt felére-harmadára csökkent a német erők létszáma. Ez mi ha nem katasztrófális veszteség. Nem általánosságokról beszélek, hanem megtörtént konkrétumokról. A B.E.F. is kapott természetesen pótlást Angliából, hisz óriási volt a német létszámfölény.
Az 1914-es B.E.F. harcértéke csak annyiban múlta felül a sorozott állományt, hogy nyílt irányzékkal 800-1000m-ről is pontos tömegtüzet vezettek, ösztönösen tudták, hogy irányozzák a géppuskát, ne csak az első öt célalak bukjon fel és a többi lövés elmenjen az égbe, évek hosszú során beléjük vert fegyverfogásokat ösztönösen végezték. Ezért volt a hivatásos állomány nagyobb harcértékű bármi másnál.
A brit hadkiegészítésről. Az I. vh.-ig tökéletesen megfelelt a célnak és minőségében a legjobb volt és van. A gépesített háborúban jó hogy tömeghds-t szerveztek, hisz nem voltak hülyék. A sorozásban nem voltak hátrányban, a háború alatt egyes nemzetek sorállománya között nem igazán volt mérhető különbség. A németek tartalékrendszere már 1914-ben elolvadt, hisz a póttartalékot pont azért kellett a frontra vinni. Nem tudtak a frontokon hatalmas katonai(ember)fölényt létrehozni.
Ypres már az állásháborúk kezdete volt, ahol a beásott védők jelentős előnyt élveztek, és a támadóknak még nem voltak kidolgozott taktikáik a (még nem túl mély) védelem áttörésére. Ráadásul a németeknek sietniük kellett, és nagyrészt frissen kiképzett, augusztusi önkéntesekből álló hadtesteket vetett be. Az angolok folyamatosan kaptak erősítést és számottevő francia és belga erők támogatták az arcvonalukat.
Egyszóval ebből a csatából hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni a német ill. az angol hadsereg harcértékére vonatkozóan.
Az ottani harcok mindkét fél számára súlyos veszteségeket hoztak, mindkét fél próbálkozott támadásokkal, és egyiknek sem sikerült az áttörés. A frontvonal lényegében változatlan maradt. Ezt én nem nevezném katasztrofális német vereségnek. Összeomlott támadásai mindkét félnek voltak, egy összeomlott német támadás még nem vereség. A katasztrofális baj a Marne-nál történt.
A hivatásos brit sereg hadkiegészítési rendszerét dícsérni nem indokolt, mert a kislétszámú hivatásos seregek a nagy tömeghadseregek ellen halálra voltak ítélve. Ráadásul a háború elején rengeteg önkéntes lépett a seregbe, akik nem 7 évig, de egy napig sem voltak katonák - ellentétben a német tartalékosokkal. Az angolok nem pusztán azért tértek át a sorozásra, mert a hivatásos állomány felmorzsolódott, hanem mert nyilvánvaló volt, hogy önkéntes alapon egy ilyen háborút nem lehet elegendő emberrel ellátni, tehát MUSZÁJ átállni a sorozásra. Ebben pedig hátrányban voltak a többi, már kialakult sorozási rendszert alkalmazó hadseregekkel szemben.
Az 1914-es Brit Expedíciós Haderő akkoriban messze a legütőképesebb katonai csoportosítás volt. Ennek oka a brit hadkiegészítés rendszere, míg a kontinensen sorozták az állományt, addig a Brit Nemzetközösség országaiban 7 vagy 12 évre önkéntesen jelentkeztek a seregbe, tehát hivatásosok voltak. Akárcsak manapság az USA-ban. Ez idő alatt, egy kicsi, de nagy harcértékű haderőt tudtak létrehozni. Persze ez az állomány a világháború alatt lemorzsolódott, így a az angolok is soroztak.
1914 októberében a németek az ún. Erzatz Korps (póttartalék) alakulatait is bevetették a visszavonulás megállítására. Ez a 40000 fő ütközött meg Ypres-nél az akkor már erősen megtépázott brit erőkkel. Az eredmény katasztrófális német vereség lett.
Született egy anekdóta is. A németek azt jelentették, az angoloknak sok a géppuskájuk, valójában csak a Lee-Enfield ismétlőpuskájukat kezelték olyan gyorsan, hogy ezt a tűzerőt érzékelték géppuskatűznek.
Ha már nem él a topic, akkor bocs. Most láttam csak meg.
Nagyon érdekelne, hol szenvedett katasztrofális vereséget a német hadsereg az angoloktól 1914-ben.
Ha a Marne-i csatára gondolsz, az a franciák ellenállásán bukott meg, továbbá Moltke tévedésein. A német hadsereg nagyon jól teljesített. Az angolok nem sok vizet zavartak akkoriban.
Hadsereg téma (ki, mi a legjobb): ezt könnyen lemérhetitek a hódítás mértékéből (de, ez nem feltétlenül igaz). Eltérő időszakban más-más nemzet kerekedett a másik fölé. Gondoljátok el a leleményes Nagy Frigyes vezényelte fél Európát megverő porosz hadsereget, milyen megalázóan győzte le Napóleon, alig pár évtizeddel Frigyes halála után.
Másik példa az I.vh-ban még 1914-ben a képzett angol expedíciós seregtől, katasztrófális vereséget szenvedtek a sorállományú német egységek.
Ókorban, a fél világot bitorló perzsa uralkodó, megsemmisítő vereségei Nagy Sándortól, máris a makedónoké lett a legerősebb hadsereg.
Wing, D. Eisenhower elsősorban katonapolitikus volt, nemhiába lett az Egyesült Államok elnöke. Az angolszász koalíciót összefogni, nem kis feladat lehetett, mivel óriási ellentétek húzodtak meg még köztük is.
Igazad van a partraszállást valójában Montgomery irányította.
Jency, Budapest ostromával az volt elhibázva, hogy a németek mindenáron tartani akarták, a város romjain pusztult vagy 50 000 polgári lakos és veszteséglistára került 80 000 katona.
Hohó, de kár, hogy csak most vettem észre ezt a topicot.
Szegény Bismarck... télleg jól elsüllyedt. Én is olvastam róla. És ne bántsátok a poroszokat!!!
Szóval Montgomery. Azt hiszem, kicsit félre lett jellemezve Monty. Ő egyáltalán nem volt béna. Lehet, hogy csak magában bízott (ld. Market Garden hdm.), de "bénának" semmiképpen sem nevezhető (ugyancsak lásd Market Garden).
Hanem EISENHOWER! Ő aztán súlyos. Elképesztő, hogy manapság Eisenhowert a főparancsnokok "legjének" kiáltják ki, holott nem volt az! A partraszállás is teljesen a nevéhez fűződik - tévesen, ugyanúgy, mint az európai hadműveletek megalkotása. Na azt nem mondom, hogy semmi köze nem lett volna az egészhez! Csak jóval kevesebb, mint ahogy azt beállítják! Eisenhower bizony talán többet törődött Marlene Dietrich-hel, mint az európai hadműveletekkel! Ha kell, el tudnám mesélni azokat a dolgokat, amelyekről kevesebbet tudunk Eisenhower kapcsán.
Ja, és ha már a katonai tévedéseknél tartunk. Egy washingtoni cikk szerint az usa a 80-as évek elején az irak-iráni konfliktusban irakot támogatva biológiai fegyverek alapját képző vírusokat adott át a Bagdadi Egyetemnek. Anthrax, nyugati nílus stb. A szakértők szerint kutatási célokra adták, perzse, mi meg most jöttünk a vasárnapi iskolából!...
Ha már volt róla szó akkor bocs.
Nemrég olvastam, hogy az amik egy hadgyakorlaton próbálták meg elemezni az Irak elleni támadásukat. Az ellenfél vezetésére egy Vietnámi veteránt kértek fel.
A hadgyakorlat csúfos amerikai vereséggel végződőtt volna, ha közben le nem állítják, és nem korlátozzák az ellenfél mozgásterét!
Az öreg vietnámi nem várta meg az amerikai megelőző csapásokat, hanem kamikaze bevetésekkel elébe ment annak. Nem használt rádiót és mobilt, futárokkal küldte szét az üzeneteket, valamint a minaretek tetejéről a müezinek adták tovább a parancsokat az ima szövegében elrejtve.
A gyors akciókkal teljesen megzavarta az amikat, gyorsan elpusztított 2-3 hadihajót, a rajtuk lévő tengerészgyalogosokkal, és hadianyaggal együtt. Az amik gyorsan időt kértek, félbeszakították a gyakorlatot!
Felszólították a vietnámit, hogy alkalmazzon hagyományos taktikai módszereket, használjon rádiót, de legalább mobiltelefont! Továbbá kapcsolja ki 12 órára légvédelmét, és vonja ki csapatait egy bizonyos térségből az amerikai partraszállás idejére.
Az öreg hadvezér tiltakozott, majd egyszerűen lelépett, mivel ilyen komolytalan hadgyakorlatban nem kívánt résztvenni.
Igen valoban talan a Poroszoknak volt a legerosebb hadsereguk, es a legrendezettebb de figyelembe kell venni ,hogy ok abbol eltek amit loptak es penzert haboruztak stb... Teljesen katona nemzet volt igy eleve halalra volt itelve...
De tobb katonai szakerto szerint is a legtokeletesebb katonai alakulat eddig a tortenelem soran a Waffen-SS volt.
Lehet mar volt tema de nem olvastam mindet vegig, mi a velemnyetem a Masodik VH. Budapest vedelmerol? En sok forrasbol azt olvastam (leveltarak) ,hogy teljesen el volt hibazva... Rengeteg Waffen-SS (!) egyseg a varoson kivul nyugati oldalon allomasozott.
Erre így nem lehet megesküdni! Nekik is voltak megingásaik! A normandiai partraszállás után egészen a Market-Garden hadműveletig a németek rendezetlenül, "fejvesztve" vonultak vissza!
Lásd: Cornelius Ryan - Messze volt a híd
Mindkét oldal tud nagy neveket felsorakoztatni a területen (igaz a németek többet). Véleményem szerint az igazi különbség a katonák és altisztek rátermettségében volt. A németek redkívűl sokat gyúrtak erre, az eredmény magáért beszél
Nem az a baj hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés...
A történelemben sokminden furcsa dolog volt! A 2. vh-t hetekkel v. akár hónapokkal korábban is belehett volna fejezni, ha van annyi esze Montgomery-nek, hogy az Antwerpen torkolatánál fekvő félszigetet (bocsi, de most nem jut eszembe a neve) elfoglalja és így a szövetséges hajóknak nem a normandiai partokon kell lerakniuk a rakományukat! De Montgomery csak ment mint 1 eszelős! Megkapta a maga "kis" lehetőségét (Market-Garden, könyvben: Cornelius Ryan - Messze volt a híd. Ebben a könyvben minden jól és részletesen le van írva!), de elhibázta! Nem vette figyelembe az ellenállás jelentéseit és a szövetségesek lehetőségeit!
Lentebb elhangzott azon állitásra, miszerint Hitlert nem merték felébreszteni a partraszállás megkezdésekor, mesélek egy másik érdekességet.
1849 augusztusa. Erdélyben miután Bem J. altábornagy kiszorított egy kisebb orosz csapatot Nagyszeben környékéről az elfoglalt városban pihenni tért. Eközben többszőr jelentették neki, hogy gyülekező oroszokat láttak. Ő azonban nem vette ezeket figyelembe, mert a mindenhol ott lévő kozákoknak gondolta a csapatokat. Tévedett, az V. gyalogoshadtest, vagyis a cári fősereg közeledett. Reggelre csatarendbe álltak és a felkészületlen Bemre kényszerítették a később nagyszebeni csata néven elhíresült ütközetet.Ezzel az erdélyi honvédsereg végleges vereséget szenvedett.
Bem hibázott, de képességeit nem kell lebecsülni, az orosz források is csak pozitívan emlékeznek meg róla, különösen a tüzérség vezetésével kapcsolatban.
Tacker Takk kérdés felvetése elég érdekes, szerintem sokunk nem igazán tudja megfogalmazni a választ. Engem alapvetően a történelem érdekel, mi is ez a beteges vonzódás a hadtörténelem iránt, na ehhez már egy pszichológus kellene. (vminek, vkinek a hatása, kalandvágy, de az is lehet, hogy már régóta, titokban, tudat alatt szerelmes vagyok a szomszéd lányába és többszörös asszociálás után ez annak a kivetülése).
Az haggyán, hogy Szaddam nem fogja hagyni, de Én attóol félek, hogy elöbb v. utóbb DZSIHÁD (szent háború) lesz!
Az egész arab világ megindulna! Szaddam már többször is akarta, hogy legyen, de mindig leszavazták!
Látod ebben 1et értek veled!
Okés, hogy van terrorizmus (személy szerint Én elíííítélem!), de nem kell a fél világgal háborúzni! A következő "állomás" Szomália?
Sajnálom a szept. 11.-i halottakat, de szerintem ezz már ők sem akarnák!
Ez 1 olyan dolog, hogy most az amcsik meggyengültek és megakarják mutatni, hogy ki az úr a háznál!
Csak az a kár, hogy az USA történetében messze BUSH a legostobább elnök! Még Clinton is okosabb nála! Amúgy drága elnök nem veti meg az alkoholt!
Nick26, én a magyar szerzők közül Perjés Gézát tartom igen jótollú írónak. Renitens elméleteiről is külön lehetne értekezni (pl:Szulejmán ügy, Zrínyi-Montecuccoli vita). Racionalitása, jó értelemben vett földhözragadtsága tetszik leginkább.
Vietnamban egy velejéig korrupt kormány volt hatalmon, nem csoda, hogy a parasztokat elvakították a kommmunisták igéretei. Miután az USA halomra ölte a családokat a bombázásaival, képzelhetitek mekkora gyűlölet ébredt az egyszeri emberekben, amit a propaganda jól kihasznált.
A Duna tévén most kezdődik egy katonai tévedéseket halmozó háborúról szóló film. Krími háború, könnyűlovasság, Lord Cardigan stb...
Tényleg a technika szenvedett vereséget Vietnamban??Vitatható!!Én azt mondanám az amerikai társadalom nem volt hajlandó(érthető okokból)megadni a győzelem árát.60000amerikai halott majd 2milllióval szemben!??
Vietnamról egy mondat. (mee már mennem
kell) :
Nekem az tetszik legjobban ahogy a modern technika beletöri a fogait a dzsungellakó harcmodorba. Cha! 1-0 a bunkósbotnak!!!