Még a törvényhez hadd fűzzek egy pár szót. Szóval szép dolog, hogy tiltjuk az állatkínzást, de egyrészt mint lent is kifejtettem, megint abba a hibába esünk, hogy túl sok állatot akarunk védeni vele. Egyszerűen nem lehet ugyanazon passzus alá vonni egy ebihalat (a béka gerinces állat) és egy németjuhászt. Az előbbinek az elpusztításakor az emberek legnagyobb részében fel sem merül, hogy ő itten állatkínzás bűntényét követte el, míg az utóbbinál mindenki azonnal köpköd és fújol. Másrészt azzal szerintem a törvény készítői is tisztában voltak, hogy büntetést legfeljebb azokra fognak tudni kimérni, akik a bűntényt teljesen nyilvánvalóan vagy köztéren követik el (vagy olyan hülyék, hogy büszkén bemutatják egy művészfilmben). Hiszen amíg nincs minden németjuhásznak személyi azonosító száma (hogy az ebihalakról ne is beszéljünk), addig a kutyának (már bocsánat...) sem fog feltűnni, hogy az egyik példányuk nem természetes módon költözött el a föld színéről. Tehát amíg a legnagyobb diszkrécióban végzem az állatkínzást a lakásomban kóbor állatokon, addig ugyanolyan kicsi az esélye, hogy a rendőrség letartóztasson, mint mondjuk illegális netes tartalmak letöltése ürügyén. A törvény akkor válik csupán hasznossá, ha én az állatkínzást/szoftverhamisítást ipari méretekben, más személyek bevonásával próbálom folytatni.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
