01010101010101A BARDOT0101010101010101

Nem úgy értettem az álmodást, hülyén fogalmazok, pont azt akartam mondani, hogy először nem is vettem komolyan, tehát amikor a vezetőnk elvitt egy helyre én magamnál voltam, ő vezetett, de magamnál voltam, ugyanúgy éreztem, tiszta volt az elmém, sőt, tisztább, mint máskor... olyan mintha elkalandozna a gondolatod valamin a buszon ülve, tudod, máshol jár az eszed, és amikor nem egészen azt csináltam, amit kellett volna, így kiestem belőle, akkor volt az a rossz érzés, a visszatérés, szal akkor tudatosult bennem, hogy vazz, most ott vagyok a heverőn, de az előbb nem voltam ott, és fájdalmas volt visszajönni, leírhatatlan, ezért nem is akartam elhinni, mert észre sem vettem, hogy sikerült a meditáció...

persze ez a ritkább eset volt szerencsére, legtöbbször sikerült a vezetővel normálisan visszatérni, ahogy kell, úgy már jó érzés, minden nyugodt lesz körülödted, minden letisztul, alíg ver a szíved, nincs hasonló érzés...

Kösz a történetet.Felmerül egy két kérdés:
1:
Azt lehet olvasni a legtöbb beszámolóban hogya test elhagyása elött közben audio és vizuális velejárók is vannak.Nálad ilyen nem volt?
Ami még ennél is fontosabb:
2:
Azt írod hogy "olyan mintha álmodnál"
,a "túlélők" határozottan állítják hogy tiszta éber "hétköznapi" tudattal vannak mindvégig,a kiszállástól a visszakerülésig
,álmodásról szó sincs.Ti valószínűleg fekve
vagy ülve míveltétek,de vannak akik autóbalesetben vagy vízbefulladva(majdnem)
élik át,nemhiszem hogy elaludtak a vízben.
Szóval ébrenlét az egész végig,csak a testből
kívülre kerülve,legalábbis ezt írják.
3:
Meddig tartott?

Azt hallottam hogy a pilóták a G-túlterhelés mérésénél sokan élnek meg ilyesmit."Kirázza belőlük a lelket" a műszer.