Miért erős az, ha ő kicsit csalódott az első rész kapcsán is?? Nem lehet joga hozzá? Az, hogy kinek mi mennyire tetszik totálisan szubjektív dolog...
Ráadásul emlékszem, hogy McCl@ne mennyire be volt zsongva a játék megjelenése táján, mennyit szívott (VGA probléma stb.), s magamból kiindulva, ha ennyi szenvedés után a játék nem hozza a maximumot, akkor automatikusan jön vele egy kis csalódás íz.
Nekem egyébként - történet szempontjából - nagyon tetszett a végjátéka is. Az "önfeláldozó" utat választottam anno, és szerintem kegyetlen hangulatos módon megoldották mind a hősi halált, mind az "utótörténéseket". Az első végigjátszása örök élmény marad.
De ízlések és pofonok.
Én pl. a The Witcher-t tartom "csak" nagyon jó játéknak, de nem klasszikus a szememben (igaz, ez utóbbi jelzőt - mostanra már határozottan érzem - a DAO sem érte el nálam). McCl@ne-nek pedig a The Withcer kedvence. Szerinte ez a valaha készült legjobb cRPG. Én ebben nem értek egyet vele, de soha eszembe nem jutott, hogy leálljak ezen vitatkozni vele, vagy szóvá tegyem ezt neki (számon kérő hangnemben), mert - mint írtam a legelején - ezek szubjektív dolgok. Kinek mi adja a legnagyobb élményt, ki mit keres egy játékban.
De mindegy, nem támadásból írtam ezt, csak kicsit furcsállottam, hogy miért baj az, ha valaki némi csalódottságot is érzett a DAO_val kapcsolatosan.
Endure. In enduring, grow strong.
