Need For Speed: The Run

A demó alapján az új rész - stílusát, játékmenetet illetően - a tavalyi Hot Pursuit örököse, de valószínűleg ezzel nem mondok nagy újdonságot. Az első, sivatagi demó pálya esetében például nehezen tudtam volna eldönteni, hogy melyik játékról van szó a kettő közül, feltéve persze, ha nem tudom, hogy éppen mivel játszom. A Frostbite 2 motor alkalmazása sem annyira feltűnő, a látványvilág nem sokat változott tavaly óta.
A második, időközben már elhíresült lavinás, havas pálya határozottan tetszett, igazi adrenalin löket, főleg, amikor megszólalnak az ágyúzást jelző szirénák. Nagyobb a kihívás is, mert figyelni kell a lezuhanó sziklák kerülgetésére, illetve könnyen a mélybe is lehet zuhanni.

Ami viszont nem tetszett, hogy normál fokozaton az ellenfelek inkább csak a pálya dekorációi, ha esetleg valami oknál fogva le is marad tőlük az ember, akkor „bevárnak”, nagyon könnyen utol lehet érni őket, majd a nitrót benyomva akár az utolsó 100 méteren is lehet előzni. Ez a megoldás kétségkívül végig fenntartja az izgalmakat, de egyúttal elég kiábrándító is, bár nehezebb fokozaton lehet, hogy jobb a helyzet, nem próbáltam. A kocsik kezelése amúgy a szokásos, a falon való kanyarodás most is hatékonyabb tud lenni a fékezésnél, bár legalább azt érezni lehetett, amikor jeges úton mentem, ez is valami.

Nagy meglepetést szerintem nem fog okozni ez a rész sem, kérdés, hogy a nagy újításként hangoztatott gyalogos, QTE részek hogyan működnek, illetve milyen lesz maga a történet, bár ezektől sem érdemes szerintem csodát várni. Akinek bejön a Hot Pursuit féle stílus, az jól el fog szórakozni ezzel is, de a Shift vonulat kedvelőit nem biztos, hogy 10 percnél tovább le tudja majd kötni.