Nálunk most épp nem ez a helyzet.
Egyszemélyesben tegnap volt olyan csatám, hogy kaptam egy Marder III-ast és egy szakasz lángszórós utászt, meg egy lángszórós féllánctalpast a randomizertől. Az oldalamon a terep 400 méter kopár billiárdasztal a zászlóig, a túlvégről persze egy fák között elrejtőzött Su-76-os rögtön úgy ki is szedte a Mardert, hogy nem is tudtam róla tárt-nyitott búvónyílások mellett se, ettől kezdve az egyetlen épeszű dolgot tettem: fogtam mindenkit és levonultam a pályáról. Van ilyen.
@Lacko: Történelmi pillanat. Most először kezdtem el sajnálni, hogy nincs olyan k*rva drága vágódeszkám.
@uhu: A jobb Alt és a G-F (lényegében a ] és [ ) nagyít, de - különösen nagyobb nagyításoknál - szükséged lehet a kamera dőlésszögének a korrekciójára, ez az A és a Z, vagy Alt-tal, vagy Shifttel. Valamelyik.
Éjszakát, megmondom őszintén, szívből rühellem.
Jellemzően olyankor van az, hogy raklappal vásárolok be tüzérségi megfigyelőből és aknavetőkből. Támadásban persze, hogy még a parancsnoki lánccal se legyen nyugodt lehetőségem kitolni a LOS-t addig, hogy az aknavető a minimális lőtávolságán túl "lásson". Így belegondolva, a lángszórók viszont nem jöhetnek olyankor rosszul.
@Csirke: Belengetem ezt. Még nincs kész, úgyhogy a pavlovi reflexszel várjunk.
De az a csata tényleg szép volt. Szinte onnan tudtam meg, hogy ott vagy, hogy valami csattant a T-34-es lökhárítóján. "Mi a f... Szerjózsa, hozz egy betétlapot. JA, NE! Páncélgránát tölts!"
Meg még ezt küldeném szeretettel, mivel nem csíped a 38(t)-t.
BT kikapta a Panzerjäger-1-esemet, mint a majmot, a szakaszomnak elfogyott a lőszere, úgyhogy és gyakorlatilag az egész pályát kénytelen voltam a cseh csodával megcsinálni.
Ez pedig még mindig single player, a fél arcom lepörgettem a sajtreszelőn, amit ezzel a harckocsival műveltem. Random leosztás, kaptam a képen látható Pz. II-est, egyt PSW 222-est (emlékeztetőül: 20mm gépágyú és párhuzamosított géppuska, kiköpött ugyanaz, mint ami a Pz. II-esen van), egy PSW 221-est (egyetlen géppuska), és egy puskás szakaszt. Az oroszok pedig T-60-assal jöttek, ami, mint később kiderült az AAR-ből, vehicle-nek számít, még csak nem is tank-nak. Na, ez a cucc elölről idegölően elpusztíthatatlan a 20-assal (front upper hull / turret hit, ricochet végtelenítve). Szerencsémre a Pz. II-es is bírta (néztem a távolságot és a páncélzat adatokat / páncélátütést: kábé három milliméter hiányzott a gebaszhoz, a T-60 szinte minden lövése "internal armor flanking" volt...), és mintegy négy perc bújócskát, helyezkedést és iszonyatos lőszerpazarlást követően végre az oldalát mutatta a rohadék. Édes bosszú volt, mert a srác azzal kezdte, hogy a 222-est és a 221-est kikapta fedezék híján.
Az ember azt hinné, hogy két nagyvas párbaja valami, de amikor másfél percen keresztül adja is meg kapja is a Pz. II. az áldást, az igen.
