Kerbal Space Program

Tegnap végre sikerült egy új áttörés: eljutottam a Dunára, leszálltam és még vissza is tudtam térni a Kerbálra. Ez piszok nagy sikerélmény nekem, mert kb az utóbbi 2-3 hetem erre ment rá.

Felbuzdulva a két holdra tett látogatásokból, azt hittem, hogy már nagyon frankó vagyok és innen már csak egy ugrás a Duna. Ráadásul kitanultam a MechJeb (ez se volt könnyű) alapfunkcióit, így pláne úgy éreztem, hogy bármit megtehetek.

Ezért összeraktam egy közepes szállítót (felküldtem orbitra, feltöltöttem üzemanyaggal), majd rákapcsoltam orbiton egy labort, egy kis landert (az Ikera való leszálláshoz) és egy nagyobb landert a Dunara való leszálláshoz. Irány a Duna. Hát meg is érkeztünk, le is fékeztünk és akkor láttam, hogy szopó, mert negyed üzemanyag sincs a szállítóban, tehát visszaút bukta. Na akkor leszálltam a Dunara, de a landerban sem maradt annyi benya, hogy visszatérhessek az anyahajóra. Csak a kislanderrel sikerült úgy leszállnom az Ike-ra, hogy vissza is tudjak kapcsolódni. Gondolkodtam, hogy küldjek-e utánuk mentőexpediciót üzemanyaggal és tudom, hogy lyobag ezt csinálta volna, de én inkább feladtam és visszatöltöttem a career korábbi állását. Átterveztem a szállítót és a nagylandert, plusz lemondtam a laborról és a kislanderről.

Az új szállítóban több tartály volt, de nem vitt magával oxidálót, mivel atommeghajtó került alulra. A landerben pedig növeltem kicsit a tartályok számát és még szélesebbre csináltam a felborulás ellen. Így az egész cucc sokkal kisebb és könnyebb lett, miközben mégis több üzemanyag volt benne.
Sikeresen eljutottam a Dunáig, bár nem akartam tökéletes orbitra állni, hogy benyát spóroljak, így tök ferde és nagyon elnyúlt elipszisen voltam. De pont 50%-on állt az üzemanyag. Necces lesz - gondoltam.

A landerrel leszálltam, de több dolgot is elcsesztem (pl rakétával is lassítottam, ami pazarolta az üzemanyagot). Másodjára - mert visszatöltöttem - csak a légkör és az ejtőernyők lassították 100m magasságig (ez se sikerült volna a MechJeb nélkül, ami mutatja a valós magasságot!) onnantól rakéta fékeztem 3 m/s-ra. És sikeresen landoltam, nagyon kevés üzemanyagot fogyasztva el.

Kisérletek, zászló, stb... indulás vissza. Gondoltam, hogy az amorf orbit miatt nem mindegy mikor szállok fel, de rájöttem, hogy beletört az agyam a gondolkodásba, úgyhogy leszartam az indulás idejét és a felszállási pálya irányára koncentráltam, hogy legalább azzal ne legyen gond randevúzás közben, hogy rossz a szög. Ez elég jól sikerült, de nagyon kevés benya maradt. Szóval MechJeb autopilotra biztam a randevút és megtörtént a csoda: 0.1%-nál kevesebb üzemanyaggal, de 100m-en belülre kerültem. Dokkolás és irány vissza.

Döbbenten láttam, hogy vissza elég 2 x 750m/s (egyik a gyorsításra, másik a fékezésre), míg odafelé 2 x 1300m/s körüli deltaV kellett. Szóval megnyugodtam, hogy tuti visszaérünk és nyugisan manőverezhetek is. Az volt a terv, hogy a szállítóval pályára állok és csak a landert küldöm le, mert így a nagy hajót újrahasznosíthatom feltöltés után. De a Kerbál orbitján jöttem rá, hogy nem tudok leszállni a landerrel, mert abban nincs üzemanyag (és a nagyból nem pumpálhatok, mert abban meg nincs oxidáló). Úgyhogy a teljes hajóval léptem be a légkörbe és ott választottam le a kabint a leszálláshoz. Így minden elégett, csak a kabin ért le biztonságban.

Aztán utólag rájöttem, hogy az anyahajóval le kellett volna lassítani úgy ahogy csináltam, de le kellett volna választani a landert, majd az anyahajóval visszagyorsítani orbitra és így megmenthettem volna egy tök hasznos hajót.