Tegnap a végére értem, nem volt különösebben hosszú, de ez jót is tett neki, mert nagyon töményen adagolta a politikai húzásokat, és bizony át kellett látni a karakterek motivációját. Tetszett nagyon a történet (végig minden esetben Roche mellett álltam), kár, hogy a korábban említett negatívumok beárnyékolták kicsit a gameplayt, volt, hogy hangosan káromkodtam egy-egy harcnál, mert rosszul vette be folyton az irányítást.
Ennek ellenére messze kiemelkedett még sok újabb játék közül is, és meg is győzött arról, hogy Wild Huntot elejétől játsszam, az itteni döntéseimmel.
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
). Politikából tényleg túl sok került bele, viszont az 5. könyv (Tűzkeresztség) után több dolog helyrekerül, legalább gondolatban érdemes lesz majd visszalátogatni.
Bosszantó dolgokat részben adom, bár nekem igazából csak a mentések törölgetése (ha jól rémlik lehet a mappából is törölni őket) és az inventory volt a fő bajom vele. Utóbbit is úgy oldottam meg, hogy játék végi top páncél hozzávalóit előre begyűjtögettem, mással pedig nem foglalkoztam. Harcnál pedig baba easyn, folyamatos dodgeolással és gyorstámadással, ez a része se húzott fel.
