Csillagok háborúja

Jaj, kiváló párhuzam, úgy-úgy, Prometheustól a Covenantig, tömegnyomásra, pontos nagyon.

Respect is not given. It's taken.

Nekem olyan érzésem volt mint a Prometheus -> Covenant esetében. Ott is már csak egy villogó felirat kellett volna: "Ezt akartátok idióták, hát tessék slasher ökörködés!"

Itt meg lementek az annyira biztonsági szintre, hogy SPOILER...

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Facebookra írtam tegnap este néhány sort, azt most bemásolom azért, nem mindenki ismerősöm innen, de nagy meglepetésekkel nem szolgálhatok:

"Spoilermentesen néhány gondolat, bár aki olvas véleményeket, az tudja már, hogy nem igazán szeretik ezt a filmet, se a nézők, se a kritikusok. Értem is őket, meg nem is: csak Az utolsó jedik (tehát Rian Johnson) friss gondolatait hiányoltam, illetve halálosan meguntam a végére, hogy mindenféle kockázatot nagy ívben elkerül, de amúgy elvoltam vele. Egyáltalán nem jó film, de azért nem is nézhetetlen: olyan, mint a Bosszúállók: Végjáték, a magukat rajongóknak gondoló tömegeket kiszolgálja mindenféle starwarsos lófasszal (fura lények, új droid, ismerős zenék, unásig nyomott karakterek, fordulatok), de az alapanyaggal a világon semmit nem kezd. Én nem találtam benne semmi érdekeset, de legalább rájöttem, hogy tényleg Rian Johnson filmje lóg ki a sorozatból, túl jó ötletei voltak, túl sokat gondolt a nézőkről és túl kevés szabad kezet kapott. Elvileg készíthet egy saját Star Wars trilógiát a jövőben, azt nagyon várom már most, ezt a hülyeséget meg letudtuk, nagyjából úgy voltam a végére, hogy nincs itt semmi látnivaló, mehetünk haza.

Voltak azért klassz jelenetek, jó beállítások, néhány látványos és hangulatos akció, meg ugye Adam Driver, de a hozzáállás kíméletlenül hazavágja az egészet. Ami rossz volt Az ébredő erőben, abból most kapunk két és fél órát, képtelenségnek érzem, hogy valaki ezt a szívügyének tekinthesse, a film pedig az első perceitől nem hazudja magát többnek annál, ami, így nem tudom értelmezni, ha valaki csalódik. Igazából ti, hangos tömegek követeltétek ezt, hát most megkaptátok: a Star Wars mindhárom trilógiája mindig hűen tükrözte az adott kor szellemiségét, ez a kor pedig ilyen. Megalkuvó, kockázatkerülő, érvénytelen és belengi a sorozatgyártás hangulata. Amikor pedig megpróbált ennél több lenni, az üvöltő tömeg visszarántotta a mélybe, ahol aztán megszületett ez az iparosmunka. Lelketlen, varázsát vesztett, úgy kell benne keresgélni a szellemet, és amikor megkerül, az jelzi is egyben, hogy már veszhet is el újra. Ennyit az új reményről."

Annyival egészíteném ki, hogy így, másnap reggelre már nem igazán emlékszem az egészre. Valami A-ból B-be ezért-azért futkozás ment az elején, semmiféle misztikus, magasztos érzés nem tudta körbejárni már, fogalmam sem volt a motivációkról sem, meg az egész úgy, ahogy volt, teljesen érdektelen volt. A csúcspontjai laposak voltak, ahol felütött valami jót, azonnal el is baszta egy percen belül, de ami a legjobban fáj, hogy Rian Johnson kurva jó gondolatával, miszerint a Jó és a Rossz harca alapvetően egy rossz koncepció, és az egyensúlyt az Erőben soha nem hozhatja el az, ha egyik legyőzi a másikat, ez úgy ment a kukába, ahogy volt. Na, ez a legnagyobb hibája a filmnek, pedig tökéletesen elő volt készítve a terep valamihez, ami túlnőne mondanivalójában minden korábbi részen, és tökéletesen reflektálna a jelenkor óriási problémájára is, a folyamatosan kilengetett ingára. De nem, inkább úgy reflektál a jelen gondjaira, hogy beépíti őket a koncepciójába és töketlen, megúszós és gyáva lesz.

Respect is not given. It's taken.