A Barbarossa elején a szovjetek csak mennyiségi fölényben voltak. A T-34 és KV-1 még nem állt olyan nagy számban rendelkezésre. A rendszeresített tankjaik többsége 1.vh-s ócskavasmaradék volt és az akkor már meglévő néhány korszerűbb páncélosukat is könnyen semlegesítette a német légi fölény. De mint ahogy leírtam a leningrádi esetet, a németek nem nagyon tudtak mit kezdeni az új orosz tankokkal, mert páncélosaik kevésnek bizonyultak a feladathoz, páncéltörőik (PaK-36) pedig már Fro-ban sem bizonyult hatékonynak a szovjeteknél sokkal gyengébb szövetséges tankokkal szemben.
Nem azt mondtam (legalábbis nem azt akartam mondani), hogy a T-34-esek hirtelen felnőttek a Tigrisekhez, mert a veszteségek sem ezt tükrözik, hanem azt, hogy a Tigrisek nem tudták kihasználni a nagyobb tűzerő és páncélzat nyújtotta előnyüket. "A T-34-esek közvetlen közelről lőtték a Tigerek és a régebbi PzIV-es és PzIII-as harckocsik oldal- és farpáncélzatát. A kis lőtávolság csökkentette azt az előnyt, amelyet a Tigerek és Pantherek jobb harckocsiágyúi biztosítottak az SS-páncélosegységeknek. A Totenkopf két szovjet hadtesttel állt szembe - amelyek négy hadosztállyal voltak egyenértékűek - és hamarosan védekezésre kényszerült. Bár a szovjetek számbeli fölénye jelentős volt - ez az arány talán 4:1 lehetett mind harckocsikban, mind gyalogságban - a hadosztály semlegesíteni tudta a két szemben lévő szovjet hadtest tevékenységét..." (Cris Mann: SS-Totenkopf) Ez Prohorovkánál történt, ahol a német előrenyomulás iránya megegyezett a beérkező szovjet tartalék irányával

"A szovjeteket jelentős előnyhöz juttatta a T-34-es tömeggyártása, mivel így gyorsan pótolhatták a veszteségeket. A kurszki csatában a németek jóval több - szám szerint 663 - szovjet harckocsit semmisítettek meg, mint amennyit vesztettek, az oroszok azonban a németekkel ellentétben pótolni tudták a veszteségeket." (Rupert Butler: SS-Leibstandarte) Azt hiszem ez a két idézet jól tükrözi a viszonyokat. A németek hiába darálták be a gyengébb T-34-eseket, mert a szovjetek 10 másikat tudtak a helyére tenni. Ez döntötte el a háborút keleten.
A lényeg, hogy a Tigrisek ellen f2f nem sok masinának volt esélye. Az 5 fontos löveg nekem a Csatatér c. Discovery-n futó néhaelégelfogultdokumentumfilmből rémlett. Az is igaz, hogy nem nagyon volt "második esély" egy Tigris ellen
Wittmann haláláról: "1944 augusztus 8-án a 007-es jobb oldalán harcoló 213-as Tiger SS-Hauptscharführerének jelentése szerint a Caen-Cintheaux út gaumesnili szakasza mellett Wittmann harckocsiját megsemmisítette egy robbanás, ami leszakította a lövegtornyot. Az öttagú személyzet életét vesztette. Nem volt szemtanú vagy túlélő, aki pontos leírást adhatott volna arról, hogy mi is történt a végzetes napon. Sokan a brit Northamptonshire Yeomanry A századának tulajdonították Wittmann legyőzését, akik állítólag egy brit Sherman VC Firefly harckocsi 17 fontos ágyújával lőtték ki a Tigert. Egy másik elmélet szerint a Királyi Légierő Hawker Typhoon csatarepülőgépe lőtte ki egy páncéltörő rakétával. A rakéta állítólag átütötte a Tigris hátsó részének 25 mm vastagságú páncélját, felrobbantotta a motorblokkot, a második robbanás pedig elérte a harckocsi lőszertárolóját, megölte a személyzetet és a levegőbe repítette a lövegtornyot." (Rupert Butler: SS-Leibstandarte)