Ha gyerekekről van szó, az szinte mindenhol felemás hatásokat kelt. Helyezz egy gyereket ijesztő - közel halálos - szituációkba, és máris adott a lehetőség, hogy vagy imádni fogják, vagy gyűlölni, de szó nélkül senki nem lesz képes elmenni mellette. Ilyen volt például a Dead Island visszafele játszott bemutatója is: valamilyen hatást mindenkire gyakorolt, aki látta. A Krillbite viszont most olyanra készül, melyre eddig nem emlékszem, hogy lett volna példa: a történet főszereplője egy kétéves kisbaba lesz, akinek a képzelőereje lesz a játék fő mozgatórugója.
"A korai gyermekkor és az álmok ilyen szürreális keverékében gyakorlatilag nincs határ abban, hogy mit alkothatunk meg. Ez egy hatalmas kihívás a számunkra. Folyamatosan konzultálunk mind hétköznapi emberekkel, mind pedig pszichológusokkal, akiknek van tapasztalata a gyermekek fejlődésében és életük ezen szakaszában, ami úgy gondoljuk, fontos lehet még a játék fejlődésében is." - közölte Adrian Husby, a Krillbite egyik munkatársa.
Egy kis csapatnak hírnevet szerezni a játékiparban nehezebb feladat, mint gondolnátok. A Krillbite viszont jól beletrafált abba, ami - ahogy a bevezetőben említettem - a legtöbb embert nem hagyja szó nélkül.
"Úgy gondoljuk, hogy játékunk azért kap egyre több figyelmet, mert olyan dolgokat mutat, amit még nem láttak az emberek, viszont megértik azonnal a lehetőségek tárházát, melyet ez a koncepció nyújthat." - tette hozzá Husby, majd folytatta: "Ez az egész rengeteg kíváncsiságra adhat okot, ezért már szerintünk túl vagyunk a sokk részen és az embereket tényleg a játék érdekli. Ellentétben pedig a Dead Island trailerrel, a mi bemutatónk tényleges játékmenetet tartalmaz, így mindenki sejtheti, mire számíthat a játékban, mind grafikailag, mind játékmenetben."
"Rengeteg időt töltünk el azzal, hogy kísérletezzünk mindenféle interakciókkal. Így a játékosnak lehetősége lesz bútorokat tologatni, hogy elérjen magasra helyezett tárgyakat, ajtókat nyitogatni, lépcsőt csinálni fiókokból, apróbb tárgyakat megemelni és eldobni - és persze a lista még bővül tovább. Ilyen módszerekkel kell majd továbbjutni a játékban és elrejtőzni a veszedelem elől. Ahogy láthatjátok, nagyban épít a játék az atmoszférára, de arról szó sincs, hogy a veszély nem valódi, így jó okotok lesz arra, hogy elbújjatok."
"Jelenleg pontos elvárások vannak a funkciókkal kapcsolatban, melyeket egyetlen nagy játékfejlesztő és kiadó cég sem mer kihagyni új produkcióikból. Ahelyett, hogy megnéznék, miről is szól a játékuk, végigmennek egy funkció listán, és ha minden megvan, kész a játék. Sajnos ez a lista tele van kompetitív és merev elemekkel - a harc, értékek és jutalmazás - ami rengeteget elvesz egy horrorjáték erejéből. Ha arra kényszeríted a játékost, hogy úgy gondolkozzon, mint egy robot - van még 29 lőszerem, de kellene még 10, hogy kinyírjam ezt a következő ellenséget, hacsak nem lövöm sokszor fejbe -, előbb-utóbb vagy tökéletesen elsajátítják a játékot, vagy idegesek lesznek tőle. Így, vagy úgy, a horror elszáll. Ha ijesztő játékot akarsz készíteni, inkább arra kell ösztönözni a játékost, hogy ezt ordítsa: MI AZ OTT?! ELBÚJNI!!!"
