Emlékezhetünk még, hogy mekkora kérdőjellel érkezett meg 2013-ban az Oculus Rift DK1, amely valóban az első megfizethető árú, érdemben fogyasztható minőséget prezentáló virtuális valóság headset volt. A legtöbben a videojáték-ipar egy új korszakának hajnalát látták benne, míg mások egy sor újszerű felhasználási területet próbálgattak a telekommunikációtól a televíziózáson át egészen az egészségügyig. Nem csoda, hogy több mammutvállalat is meglátta a fantáziát az headsetet fejlesztő és gyártó Reality Labsben. A versenyt végül 2014-ben a Facebook nyerte meg, Mark Zuckerberg cége 2 milliárd dollárt fizetett érte (ennek jelentős részét Facebook-részvényekben).
A Reality Labs ettől kezdve már a Facebook üzleti és kutató leányvállalataként tevékenykedett tovább és olyan headseteket dobtak piacra, mint az Oculus Quest vagy az Oculus Rift S. Az Oculus Quest nagy tudománya abban rejlett, hogy nem volt szükség hozzá PC-re, a számításokat maga végezte el.
Az Oculus nevet végül 2021-ben hagyták hátra, amikor az egész Facebook vállalat is átkeresztelkedett Metára. Ettől kezdve már az éppen piacon lévő és a később fejlesztett VR-headsetek is mind elhagyták az Oculus nevet és Meta néven kerültek forgalomba. 2023-ban került a boltokba a Meta Quest 3, amely máig a legfrissebb generáció.
Igen ám, csakhogy az Oculus Rift DK1 és a Meta Quest 3 között eltelt egy évtizedben a virtuális valóság finoman szólva sem azt a karrierutat járta be, amit előzetesen sokat jósoltak vagy legalábbis reméltek neki. Nem váltotta ki a hagyományos játékokat, sőt, máig a legnagyobb problémának a headsetek túl magas árát és a rájuk készülő játékok nem túl magas minőségét emelik ki. A virtuális valóság más piacokon sem tudta igazán megvetni a lábát: nem műtenek a világ másik végéről vakbelet általa, ahogyan nem húzunk Meta Quest 3-at a fejünkre, hogy a nagyival beszélgessünk távolról.
A Meta ennek ellenére elkötelezett a technológia iránt, ám ennek a jelek szerint iszonyatos ára van. A cég még januárban tette közzé a 2025-ös teljes évi pénzügyi jelentését. Ebből pedig világosan kiderül, hogy a VR-divízió brutális, 19,1 milliárd dolláros veszteséggel zárta az előző évet. Ez már önmagában is hatalmas összeg, de érdemes azt is hozzá venni, hogy az előző évet is 17,7 milliárdos veszteséggel zárta. Vagyis folyamatosan őrült összegeket emészt fel, ráadásul évről évre egyre többet. A beszámoló szerint csak az utolsó negyedévben 6,2 milliárd dollár mínuszt generált a virtuális valóság.
Mark Zuckerberg elmondta, hogy a Reality Labs a jövőben viselhető eszközök és szemüvegek fejlesztésére fog fókuszálni, valamint a Horizon, a Meta VR közösségi terére, amelyet szeretnének nagy sikerként elkönyvelni mobil platformokon. A cél, hogy a virtuális valóságot profitábilis gazdasági rendszerré formálják. Zuckerberg azt is hozzátette, hogy számított az előző évhez hasonló eredményre, ám szerinte ez volt a mélypont, mostantól javulni fognak majd az adatok.
A Meta egyébként januárban azt is bejelentette, hogy fokozatosan visszavonulnak a videojátékipartól, amelynek egyik lépéseként jelentős leépítéseket is végrehajtanak: a Reality Labs állományának 10%-át küldték el. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Harry Potter VR-játék támogatását beszüntették, illetve nem készül folytatás a Batman: Arkham Shadow-hoz sem.
