A cseh Bohemia Interactive úgy tűnik, kicsit ráunt a katonai szimulációkra (Operation Flashpoint, ArmA sorozat), és mintegy lazításképp elkészítették a Take On Helicopters helikopter-szimulátort. És ha már lazítás, a katonai miliőből is visszavettek egy kicsit: időnk nagy részében civil pilótaként tevékenykedünk majd.
„S magasra száll a helikoffer velünk”
Kezdjük az alapokkal: helikoptert vezetni teljesen más, mint akármilyen másik járművet – egy piszkosul instabil szerkezetet kéne ugyanis nagyon finom és apró mozdulatokkal a levegőben tartani (és akkor még nem is beszéltem arról, hogy valahogy az általunk meghatározott irányba is jó volna haladni). Nem akarok itt most pilóta-gyorstalpalót tartani – a kézikönyvben részletesen le van írva, hogy működik a gép, plusz egy kiváló oktatórész is van a játékban –, de azt muszáj leszögeznem: aki gyors sikerélményekre vágyik és pörgős játékmenetet keres, az ne ezt a játékot válassza. Egy egyszerű sétarepülés is komoly koncentrációt igényel, a játék pedig a karrier során egyre nehezebb feladatokat ad, mint amilyen a teherszállítás a helikopterre kötött kábel segítségével vagy akár landolás egy mozgó hajón. És akkor az időjárásról, elsősorban a szélről még nem is szóltam... Az ArmA-veteránokat ez úton figyelmeztetem: lényegesen nehezebb ebben a játékban repülni, direkt kipróbáltam... ;-)
Bő tucatnyi küldetés alatt bogozódik ki a Larkin család története, némi menedzseléssel kiegészítve (átvizsgálni, javítani, bővíteni kell a gépmadarakat, illetve adhatunk-vehetünk kedvünkre másikat). Elsősorban Seattle-ben röpködünk, de a játékbeli bátyánk pár visszaemlékezése erejéig Dél-Ázsiában is repülünk majd a hadsereg jóvoltából. Emellett kapunk pár challenge-et, amelyek egy része a karrier küldetései némileg átalakítva és egy kis véletlenszerűséggel nyakon öntve. Hatalmas poén, hogy az egyik sétarepülés során a Valve székházát is meg kell mutassuk... Adott még a Time Trial, ahol tulajdonképp helikopteres checkpoint-versenyeket játszhatunk. A szerkesztővel Seattle-ben, Dél-Ázsiában, valamint egy olajfúró-torony köré szervezhetünk küldetéseket, végül pedig ott a multiplayer.
„S az egész világ kitárul nekünk”
Ami a külsőségeket illeti, vegyesek az érzéseim. A Take On Helicopters alapvetően az ArmA motorját használja, ennek megfelelően van étvágya rendesen. Ehhez képest nem túl szép... Tudom, hogy egy szimulátornál a grafika nem tartozik az elsődleges fejlesztési szempontok közé, de akkor is túlzónak tartom a játék gépigényét. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ami felülről relatíve pofásnak hat, leszállva már igen csak lehangolóan néz ki. A hangok terén azonban egy rossz szavam sem lehet: tökéletesen autentikus(nak tűnő) hangzásvilágot produkál a játék – még némi zene is van, amely ugyan hamar ismételni kezdi önmagát, de kicsit feldobja a repülés hangulatát.
Az irányítást remekül eltalálták a készítők. Billentyűzettel és egérrel is egész jól el lehet lenni – le a kalappal. Nagy meglepetésemre még az Xbox 360 gamepad natív támogatását is belerakták a bohémiai srácok –, sőt, egyáltalán nem reménytelen dolog vele repülni! De az igazi akkor is a joystickkel történő irányítás. Mivel jómagam nem rendelkezem ilyen eszközzel, ezért a munkahelyemről kölcsönöztem egy olcsó darabot, amelyen van tolóerő-szabályozó is és tekerni is lehet a kart a pedálok helyettesítéseképp: nos, ez adja igazán vissza a helikoptervezetés igazi élményét – így ugyanis szerintem könnyebben tudjuk kordában tartani a gépet, mint a másik két kontrollerrel.
„Felszállunk a Nap fölé,
A fényes csillagok közé...”
A Take On Helicopters igencsak rétegjáték. Bár én rendkívül élvezem a repüléseket (a fene vigye el, hogy vissza kellett adnom a joyt – sebaj, majd gamepaddel repülök tovább), és különösebb kivetnivalót nem találtam a játékban, mégsem tudom ajánlani – legalábbis nem mindenkinek. Mindenképp a demót próbáljátok ki először! Helikoptert vezetni ugyanis lényegesen nehezebb, mint repülőt – és ez a próbaváltozatból is kiderül. Tényleg csak azok vágjanak bele a játékba, akiket komolyan érdekelnek a helikopterek – ők viszont nem fognak csalódni! Halász Judit is ezt ajánlja! :-D
