Warhammer 40,000

Ha már szóba került lentebb a hangulat+zene+trailer, nálam erősen a Dawn of War 3 announcement trailere a befutó. Bár erősen vetekszik a Mechanicus kis intrójával.

Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.

Én most vagyok 52%-nál a 25. küldetéssel.

Azt hogyan csinálod? Én 15 küldetéssel vagyok most pontosan 52%-nál. (Levetted esetleg 2-ről 1 egységre a nekron készültség számlálót?)
Bár 4 tech papom van, de egyelőre csak hármat fejlesztek. Most 13-asok mindhárman. Éppen az imént nyomtam le az Ekropis kripta főnökét. Kicsit trükkös volt (a Vargardokat nem ismertem), de ahogy kiderült, hogy mit tudnak, már gyerekjáték volt.
Az előző küldetésen beszereztem 2-es szintű skitarii vanguardokat. Eddig is ezek voltak a kedvenc segítőim: messze lőnek, tisztes sebzéssel, és a második szintű egységek extra tulajdonsága (két lövés adott körben) még brutálisabbá teszi őket. Az egyikük így 15 hp-ról simán leszedett egy Necron Immortalt egyetlen kör alatt (oké, energia ellen védő páncélban volt, de azért így sem rossz, hogy egy skitarii segítő egymagában bever 15 hp-t, még ha persze machine spirit és critical találat is belejátszott a dologba).

Endure. In enduring, grow strong.

Én most vagyok 52%-nál a 25. küldetéssel. Egyzserűen nem lehet megunni másodjára sem!!! Az 5 tech-priest 12-es szintű! Elég kemények, mióta mindegyiknek fejlesztettem + ranged távolságot és mióta megvan a második cognition csík visszatöltő is a csapatban. Így azért már elég fun. Előtte szopattak néha rendesen, mikor már a nagyon sokadik hullám érkezett a semmiből lifttel, de most már én vagyok a keményebb.

Az alap szervitor töltelék, cognition generálásra és golyófogónak van (bár pl. az opportunity támadás hasznos lehet), de lesznek majd sokkal hasznosabb skitarii segítők is. A Vanguard-ot (4-6 fizikai sebzésű távolsági támadás, jóval nagyobb lőtávval, mint amivel a papjaid feltehetően rendelkeznek per pillanat) pl. elég hamar be lehet zsákolni, és az nagyon hasznos.
Egyébként, ha jól időzítve és ügyesen (megfelelő helyre) rakod le, akkor a sima szervitor is nagyon hasznos lehet.
Plusz van olyan fejlődési vonal, aminél a papod durván fel tudja turbózni egy-egy körre a skitariikat. Még a sima szervitor is meg tud táltosodni (sokkal messzebb mozoghat, nagyobbat sebez, magasabb kritikus aránnyal stb.)

(Én egyébként három tech pappal megyek, és velük lefedtem mind a hat fejlődési irányt, 2-2-2 leosztással. Érzésre csináltam, de egyelőre jól működik, 11-es rangon vannak a papok, Agrolekh-et gond nélkül kicsontoztam, és rendszerint nem az a kérdés, hogy meg tudok-e csinálni egy missziót, hanem az, hogy max. HP-n fejezze be mindenki, hogy ne veszítsek blackstone-t)


Ami a sok kattintást illeti, én nem érzékelem gondnak. Gyakorlatilag van egy kijelölés és egy megerősítés, így legalább nehéz véletlenül elcseszni valamit.


Alapjáraton én is felfedezős típus vagyok, de itt hamar rászoktam, hogy ha nem is feltétlenül a legrövidebb úton, de célirányosan haladjak, mert a sok csámborgás megbosszulja magát. Ez eleinte nem volt egyszerű, de beláttam (Egyébként ha backtrackingelsz, akkor nem emelkedik a nekron készültségi szint, tehát csak új mezőkre lépre van változás.)
Ha zavar a gyors emelkedés, a nehézség személyre szabásánál be tudod állítani, hogy egy lépésre ne 2, hanem csak 1 szintet emelkedjen a nekronok készültsége, így lassabban megy majd a számláló a sírboltokon belül, és persze az összesített % érték is lassabban kúszik majd fel. Így mindent bejárhatsz, ha akarsz.

Én annyit csalok egyébként, hogy ha zsinórban, rögtön egymás után van két olyan döntésem (point of interest és glyph helyeken), amiknek egyaránt negatív a kimenete, akkor visszatöltök. (De állítólag, ha az enhanced exploration vagy hasonló nevű opciót bekapcsolod a nehézség személyre szabásánál, akkor elvileg látni fogod előre, hogy melyik választás mit eredményez. Ez persze szvsz gyakorlatilag csalás, de ha valaki nem akar a random faktorral kínlódni, akkor jól jöhet.)

Endure. In enduring, grow strong.

Az "zavar", hogy minden karakterrel vagy harminchatszor kell kattintani, hogy a köre végére érhessen. Techpriesteknél oké, sok fincsi képessége lehet, de a servitor egyedüli célja, hogy meghaljon. CPt se felszedni, se használni nem tud, ha a kék rész végére ér ott véget érhetne az ő köre magától. Felfedezés vs haladás sem tetszik annyira. Tartok tőle, hogy ha most benézek mindenhova (természetesen optimálisan haladva, nem háromszor oda-visszamenni ugyanazon az úton) akkor később meg fog baszni az awakening számláló (3 küldi után már 10%nál tart), de ha meg nem gyűjtök be minden nyersanyagot akkor pedig a későbbi pályák/bossok fognak megszívatni.

Gladius egy nagy kalap szar, legalábbis nagyon nem értem, hogy működik. Ha nem az ai támad rám 840 egységgel akkor a sima "barbárok" fejlődnek beérhetetlen szintre. Refund időből sajnos kifutottam.

Ezt az előzetest imádtam ezzel a zenével!!! Kismilliószor megnéztem! Itt is a gyönyörű Collector's Edition doboz a polcon! Nagyon sajnálom, hogy THQ-nak annyi lett, tuti jött volna a folytatás.....

Na belehallgatok akkor, mert bennem nem hagyott olyan mély nyomot, hogy emlékezzek rá.

Gladius sajnos elég hulladék lett, szinte nulla hangulattal. Pár órát bohóckodtam vele, de bőven elég is volt. Jött ki azóta millió kiegészítő, de ha az alap rossz, akkor a kiegészítők sem mentik meg.

A Mechanicusban az elején nagyon egyszerűnek tűnik a harc, ugyanazok a necron warrior-ök fogadnak mindenhol, de ahogy haladsz előre, fejleszted a karaktereidet (lesznek cuccok, amik rendesen fogyasztják pl. a cognition pontokat), illetve jönnek a különféle necrontípusok (típuson belül valamelyest randomizált páncélzattípussal/értékkel és életerőértékekkel), egyre élvezetesebbé válik, és tulajdonképpen úgy válik összetettebbé az egész, hogy mégis megmaradnak a pofonegyszerű alapok.

Nekem harc szempontjából egyébként most per pillanat jobban bejön, mint a modern kori XCOM, mert miközben bizonyos szempontból egyértelműen fapadosabb a harcrendszer, összességében mégsem érzem egyszerűbbnek (felszerelés és cognition pontok menedzselése, tervezés, hogy mit milyen ütemben használj fel, stb.). Illetve, amit nagyon kellemesnek találok: ha tiszta a line of sight, és nem szól közbe dodge, akkor mindig fogsz találni, és az ellenfél is mindig eltalál, emiatt pedig kisebb a szerencse és ebből fakadó káromkodásfaktor (XCOM 95%-nál gyakori mellélövések - ugye emlékszik mindenki?), és erősebb a taktikázás/tervezhetőség mértéke.

De nem akarok senkit sem megtéríteni: ez egy kis indie játék, egyszerű alapokon, de a részletekben kellemes/átgondolt kis mechanikával, és hangulatban pedig szerintem nagyon frankón eltalálták. A zenét, a látványt, a karaktereket: szépen egyben van. Nem mondom, hogy év játéka, de én jól szórakozom vele, és ez nekem pont elég is per pillanat.

Endure. In enduring, grow strong.

Nyugi, én is a zenére értettem. DoW2 simán a világ egyik legjobb soundtrackje!

TW-t nem szabad feladni, az játszva tanulós játék. Alap TWk nekem se jöttek be, ezt viszont imádom! 3. játéknál már még nehezebb lesz beleugrani a tömérdek content miatt, szóval még most lenne érdemes beszállni. Amúgy elképzelhető, hogy ha a 3. rész is lecseng akkor készül majd 40k TW is. Vagy AoS. Persze ez inkább wishful thinking a community részéről. Vermintideba is eltűnt vagy ezer órám. Csúcsidőben sokat ment, de még most is hetente előkerül 2-3 alkalommal.

On
Gladius nem tett jó első benyomást. Civként próbáltam nekilátni, építkezés, fejlesztés, de úgy látszik spammelni kell az egységeket aztán küldeni a darálóba, nem elég civ mintára 1-5 darabbal mászkálni.

Mechanicus se vett le annyira a lábamról, nekem ez nem eléggé xcom. A kettő közül azért ez jobban tetszik, szóval inkább ez gyűröm tovább.

Nekem elő volt rendelve PS-re a Magnus Edition 24.000-ért. Elhiheted mekkora cslaódás volt. Na de ez van.
Vermintide 2 jó móka volt még randomokkal is. De természetesen csak nagyon rövid ideig köti le az embert. Viszont a hatására elolvastam a Konrad trilógiát, ami tetszett. Talán ezért megérte megvenni.

Még azt sem játszom coopban, amit lehet Magányos farkas vagyok.
Tényleg, a Chaosbaneről meg is feledkeztem. Abból megnéztem egy "demot", de talán a második pályán meg is untam. Azért az teljesítmény

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Vermintide 2 nem volt rossz, elbohóckodtunk vele 1-2 hetet, aztán szép lassan mindenki felszívódott és nem volt már partner hozzá. Chaosbane meg enyhén szólva is félelmetesen gyenge lett sajnos. TW tőlem is nagyon messze áll stílusban. Engem ezerszer inkább a 40K fog meg, nem a fantasy.

Zene tekintetében természetesen. Csak az lemaradt a végén.

A Total War-on kívül mi van még fantasy? Én csak arról tudok meg valami coop-alapú izéről, de nálam az kevesebb eséllyel indul, mint egy Sims.

TW-nek az első részével tettem egy próbát még virágboltival, de nagyon nem az én világom az a játék

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Mert a DoW2, a Space Marine, a Battlefleet és még biztos lehetne még említeni mást is, az ugye lófasz...

Vettem egy Mechanicust és a Gladiust. Mindkettőből csak alapokat, ha bejönnek majd bedobom summer sale alatt a dlcket is.

Amúgy sajnálom, hogy a wh fantasy topicokat mindenki hanyagolja.

Én is normálon tolom. A harmadik küldetés gondolom direkt lehetett olyan szivatós. Mondja is utána Faustinius, hogy nem nyerhetünk meg minden ütközetet, de ebből is tanulunk. Mondjuk most már megint kezdek elég izmos lenni, mert 3 tech-pap 9-es szintű, egy pedig 10-es és elég jól aprítanak.


IMÁDOM EZEKET A ZENÉKET!!! Utoljára az 1998-as Chaos Gate-ben lett eltalálva ennyire az igazi WH40K hangulat!

Hát, ma én is lenyomtam 4 missziót, és egyre jobban behúz a játék A kis tech-papjaim (hárman vannak) a skitarii szervitorok segítségével egyelőre erőlködés nélkül gyalázzák szét az eretnek nekronokat (igaz, normálon játszom, nem szívatom magamat magasabb nehézséggel).

Most még van egy kis itthoni munka, de este biztosan letolok egy-két küldetést.

Endure. In enduring, grow strong.

Watson egy csöppet elborult a végére, valóban. Nekem is ott indult a szerelem. Bátyámtól kölcsönkaptam a 4 könyvet és teljesen a rabjává váltam. Mondjuk már nem a kánon része hivatalosan. GW elhatárolódott tőle. Aztán 2005-ben a Szukits kiadta az első Gaunt Szellemei regényt és onnantól nem volt megállás. Most már szerintem nagyjából 120-130 könyvnél járok, de most is van 20-30 kiszemelt és folyamat jelennek meg az újak. Most kuriózum gyanánt megvettem a "Deathwing"-et és azt olvasom. Érdekelt mindenképpen, mert eredetileg 1990-ben jelent meg és még azt a vonalat képviselte, ami már csak nyomokban fellelhető az újvonalas íróknál. De a játék maga az csúcs! Én csak remélni tudom, hogy előrukkolnak még valami hasonló minőségűvel a Bulwark Studios-nál!

Ian Watson regényeit ismerem csak. Azok közül az Űrgárdista kifejezetten tetszett, az Inkvizítor pedig egy kaotikusan fura, de még izgalmasan érdekes világot vázolt fel, ám a Harlekin és a Káoszgyermek már nem igazán nyerte el a tetszésemet, mert ott már - legalábbis számomra - túllőtt a célon a szerző. (Azoknál a könyveknél olyan érzésem volt, mintha a kissé talán szadomazo hajlamú író, miután zsinórban végigjátszott pár vegyes fantasy és sci-fi témájú "harcos képzelet" lapozgatós játékkönyvet, bedrogozva lefeküdt volna aludni, és a furcsa álmaiból összeírta volna azt, ami az ébredése idején is emlékezett még. )

Magát a világot a 90-es évek középső harmadára tehető szerepjátékos múltam (akkoriban vettem a folyóiratokat, és többször volt bennük WH40k, illetve a szerepjáték üzletek némelyikében is mentek a táblás játékok) révén ismerem egy minimális mértékben. No meg a 90-es évek végi, zseniális Chaos Gate és Rites of War játékokból. De körülbelül ennyi.

Endure. In enduring, grow strong.

Ezt is zseniálisan eltalálták a készítők, a karaktereket! Ez is rengeteget hozzáad a hangulathoz, hogy mennyire különbözőek. A vallási fanatizmus szemben áll a tudás hajszolásával. A "nőt" is csípem, aki mindig igyekezne megóvni a szervitorokat és minimális kockázatot vállalni. Az egész úgy csúcs, ahogy van! Most ismét ráfüggtem rendesen és teljesen elkapott a hangulata. Bár a harmadik pályán sikerült nagyon csúnyán meghalnom. Nem tudom hogy lehetett volna teljesíteni a küldetést, de nagyon csúnyán bedaráltak. Na de sebaj. Így is megoldom szerintem.
Graham McNeill - Forges of Mars könyvével hangolódtam 2 éve a játékra, mert én se sokat tudtam a MEchanicus-ról és szerettem volna kicsit jobban rálátni a működésükre. Nagyon jó szívvel tudom ajánlani, ha esetleg megjönne a kedv az olvasáshoz! A Tuan elkezdte kiadni magyarul is, "A mars papjai" néven már elérhető az első kötet.

Még tavaly nyáron vettem meg, de akkor csak rálestem, és pont most csütörtökön raktam fel. Nem túl bonyolult felépítésű (igaz, még csak 4 küldetésen voltam a tutorialt nem számítva), viszont nagyon hangulatos, és jól eltaláltak a karakterek (már a Magi figurák). A kedvencem (a nevüket még nem jegyeztem meg) az a két Magos, akik közül az egyik állandóan valamelyik szent könyvükből citál és mindent meg akar semmisíteni, míg a másik fazon már teljesen levedlette az emberi mivoltát, és majdnem hogy "számítógépes nyelven" beszél, viszont mindent meg akar vizsgálni, minden tudást össze akar gyűjteni, az sem számít, ha "eretnek holmikról" van szó.

Nem tudom, mi a jó stratégia (nem szoktam spoilerezni magamnak), de én úgy megyek végig a tomb-okon, hogy nagyjából célirányosan tartok a célpont helység felé; nem mindig a legrövidebb úton, de azért nem is teszek igazán nagy vargabetűket. Abból, amit eddig láttam (az első két pályánál még igyekeztem mindent bejárni), ha túl sok időt tölt az ember adott pályán, akkor egyrészt jóval erősebb lesz az ellenfél a harcban (többen jönnek), másrészt a mindenféle point of interest és glyph jellegű helyeknél kb. hasonló esélyed van negatív és pozitív kimenetekre, tehát abszolút hazárdjáték, és cserébe nem csak a tomb-on belül emelkedik a nekron készülségi szint, de az összesítő nekron-számláló is jobban pörög, tehát valószínűleg kevesebb helyre tud elmenni az ember, míg elér egy kritikus %-ot.

Nincs túl sok időm játszani, de napi egy-két missziót simán le lehet tolni, mert nem hosszúak.

Endure. In enduring, grow strong.

Meggyőztél Azt nem tudom mikor lesz rá időm is, hogy kipróbáljam, de már a könyvtáramban van, kiegészítővel együtt.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Hatalmasjó arcok! Szinte teljesen géppé lett átépítve a testük, de a tudatuk is már torzult és a logikát istenítik mindenek felett (ebből csúcs párbeszédek is születek a játék során!!!)! Az Omnissiah-hoz (Gépisten) fohászkodnak, aki minden gép és tudás forrása. A Mechanicus rend egy része úgy gondolja, hogy fizikai avatarja az maga az Istencsászár. De nagyon sokan a Mechanicus-on belül is úgy vélik, hogy ez nem igaz és az Omnissiah egyelőre még nem mutatta meg magát. Az Impériumban valamilyen szinten kénytelenek elfogadni és megtűrni a vallásukat, hiszen óriási szüksége van az emberiségnek a Mechanicus-ra és a Mars tech-papjaira! Az ő birtokukban az összes tudás, ők gyártják az összes fegyvert, lőszert, úrhajót, az Űrgárdisták szent páncéljait. Nélkülük semmit nem érne az emberiség birodalma és pillanatok alatt szétkapnának a xeno-k.

Megvallom őszintén annyira nem ismerem a W40k világát Az Ian Watson féle könyvet olvastam, az tetszett, de akkoriban azt hiszem nem is volt más könyv a szériából.
Egyébként a Dawn of War első része+kiegek szintjén ismerem csak a világot. A második résszel is tettem próbát, de az utolsó pályán nem tudtam átverekedni magam (bár az lehet a kieg volt, valami nagy káoszdög volt, az tuti).
Pont az xcom játékmenet miatt hajlok rá annyira Az nálam még a nem túl jó játékokat is elviszi a hátán (És ha nyugi van melóból is tudom játszani ).

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Ha valamilyen szinten szimpatikus maga a MEchanicus kult és szereted az xcom játékmenetet, akkor szerintem nem nyúlsz mellé. Az utóbbi évek leghangulatosabb WH40K játéka és messze kiemelkedik minőségben a sok középszerű hulladék közül, amikhez mostanában kiszórta a licenszet a GW.
Sanctus Reach-el elbohóckodtam, szerintem majdnem végig is vittem az egyik kampányt, de az egyik pálya olyan szinten felidegesített, hogy otthagytam. Egyszerűen annyi ellenség jött, hogy két másodperc alatt felmorzsolták a kis seregemet. Ott mondtam, hogy nekem ez nem hiányzik.

Akkor muszáj leszek kockáztatni Annyira csak nem foghatok mellé.
És ha már: Sanctus Reachről mi a véleményed? Még jó múltkorában szereztem be egy Fanatical bundleből, azóta se volt időm ránézni. Megéri adni neki egy esélyt?

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Heretek-et én nem toltam. Nem tudom mi indokolhatja a DLC gyengébb értékelését, de ezek szerint nem imádják egyöntetűen. Én gondoltam, hogy megveszem PS-re, mert elvileg idén érkezik, de most látom, hogy 15 órája bekerült a játékba a controller támogatás!

"Not only that, but controller support has now been added to the game from today! Come play with a gamepad, joystick, PS4, Xbox or other controller for those who prefer this support over the traditional mouse-keyboard set."

Akkor azt hiszem végig is viszem a Heretek-el együtt újra!!!

Pont most szemezgetek a Mechanicussal, ha már éppen akciós. A Heretek DLC-t is ajánlod hozzá vagy elég az alapjáték?

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Necromunda: Underhive Wars bekerült pre-orderbe Steam-en! Amikor már azt hittem, hogy végképp halott a projekt, akkor hirtelen felbukkan. A fejlesztők játékmenet videókat és képeket ígérnek az elkövetkezendő hetekben...

Akciófigurák érkeznek a McFarlane Toys kínálatában. Egyelőre csak 2 fajta, de továbbiakat ígérnek...

Igen, eretnekség!!!!!

Mocskosul hangulatos amúgy! Ha egyszer van lehetőséged kipróbálni, akkor elkap a hangulata, az tuti! Codex-eket átnyálazni, mindennek utána nézni! És utána már indulhat is a dara a terepasztalon! Nem sok alkalmam volt, de imádtam. A festés része is csúcs! 6-7 óra alatt megvan legalább 1,5 figura. Egyébként meg összepattintani egy 1500-2000 pontos sereget használt figurákból nem nagy művészet. És azzal teljesen jól el tudsz járni játszani.

Nekem nem adja ez az új logó, nézegettem én is ma. De valahogy nem az igazi...

Warhammer 40,000 The New Edition Cinematic Trailer
(Az eretnekség, hogy engem amúgy a játék hidegen hagy és csak pénz lehúzó, sznob hobbinak tartom?)


WH 40k Intro Text
Hátha más is keresett már ilyet. Bár kicsit vidámabb a felolvasó mint várná az ember, de lehet, hogy ő az egyik aki nevet a végén...

Man literally too angry to die

A "grimdark" nem elég figyelmeztetés?

Jól hangzik ez a Dark Heresy! Nagyon sajnálom, hogy nem igen van lehetőségem szerepjátékozni, pedig imádtam, mikor éppen alkalmam adódott! Legyen az akár papír és ceruza szerepjáték, vagy bármi más táblás játék.

Aranytrónus teória nem rossz! Az a jó, hogy a felmerülő kérdések 99%-ra nem ad választ a GW vagy éppen csak homályosan utal rá egy-egy fél mondattal. Így a rajongók gyártanak kismillió teóriát. Aztán egyszer vagy kánon lesz, vagy nem. Mondjuk engem nem nagyon szokott érdekelni, hogy hivatalos vagy nem. Az Ian Watson féle könyvek sem képezik már a kánon részét, mégis imádom az ott olvasottakat. És rengeteg fanboy által kreált elképzelés is nagyon tetszett.

Párhuzamosan a Dark Heresy szabálykönyvet is elkezdtem olvasgatni egy esetleges WH kampányra készülve. Valahogy hiányolom a könyvek elején a nagy disclaimert, hogy depressziót okozhat. Játékoknál ahol villódzó fény van említeni szokták, hogy epilepsziára hajlamosak kerüljék...

Minden esetre ez a könyv írta, hogy 41k-ban az arany trón egyes részei kezdenek sorra leállni és az AdMech sem tudja hogy miért és mit tegyenek.
Erről viszont eszembe jutott anno talán redditen (hol máshol?) olvastam egy teóriát, hogy valójában a Mechanicus mindenkit lóvá tett és a trónus pont nem életben tart, hanem azt gátolja, hogy a Császár regenerálódjon. Valójában az ő eretnek szektájuknak egy kómában tartott, éppen warphoz funkcionális császár az ideális.

Man literally too angry to die

Értem én, hogy nehéz egy blank társaságában lenni, de nem gondoltam, hogy még írni is ennyire visszataszító.

Köszi az infót Gaunt ügyben, nem mertem nagyon utana olvasni, féltem hogy ennyi könyv után sok helyen szabadban írnak legalább az első részek spoilereiről. Nem akartam belefutni...

Man literally too angry to die

Ohh....most rendesen volt időm végigolvasni és valószínű megint parkolópályára kell tennie a Bequin sorozat második kötetét a Siege of Terra miatt. Na akkor megint egy kicsit tolódik ezek szerint. a sebaj. "Pária" szépen félre lesz téve, és majd egyben elolvasom a hármat.....egyszer.

"It’s not the last book in the series, but it’s a very major piece of punctuation, completing some story strands that have been running for years."

Akkor lehet mégis hallunk még Gaunt-ékról. Majd meglátjuk mit hoz a jövő...csak beleástam magam az interjúkba itt félálomban.

Egyelőre úgy fest, hogy lezártnak tekinti...aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. A Bequin trilógia második kötetének megírását viszont csak szorgalmazni tudom! Jó régóta várat magára!

Annak nem néztem utána, bár bízom benne ennyi könyv után: ez egy lezárt, befejezett sorozat? Vagy olyan mint az eddig egy részes Alizebeth trilógia?

Man literally too angry to die

Hogy a viharba ne!!! Nekem hatalmas kedvencem a Gaunt sorozat!!! Eléggé szíven ütött 1-1 esemény. Nagyon a szívemhez nőtt a Tanithi egyes az elmúlt 15 év során.

Így is számít a könyv fotó?
Kicsit most sok volt Ravenorból (nem annyira jön be a Professor-X hangulat), szóval áttérek erre.

Man literally too angry to die

Warhammer40k] Plague

Nem egy Astartes, de jópofa! Mindenképpen dicséretes, hogy a rajongók elkezdtek ilyen tartalmakat gyártani önszorgalomból, ha már egyszer a GW 33 éve telibe**arja......

Na, ezt súlyos volt végignézni:
BEHEMOTH 1 - 2 - 3

Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.

Megjelenéskor sikerült megvásárolni szerencsére mindegyik kötetet, de a 7. után csak vártam és vártam, aztán meguntam és berendeltem angolul a folytatást.

Első két kötetet megvettem használtan a Szukitsos kiadásból amikor rám tört a warhammer agymenés. De olyan áron voltak fellelhetők, hogy a harmadikat már feladtam és vártam a csodát.

Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.

Én nem rendeltem meg. Elég vegyes felvágott, de legalább megvannak.

Én a 2014-es "Sabbat Crusade" antológiát várom nagyon a Tuan gondozásában!!! Remélhetőleg egyszer sor kerül rá!

Szerintem itt mindenkinek le volt rá adva az előrendelés.
Én is nem rég kaptam kézhez, volt egy kis csúszás mert januárban még a franc se gondolta, hogy ez lesz, úgyhogy bolti átvétel volt beállítva. Ha meg már házhoz kellett szállíttatni, akkor megtoldottam egy Ravenor trilógiával, ne legyen postaköltség. Most egy darabig nem szabad látogatnom a webshopot.

Befejeztem a Bestia felemelkedését közben. A végjáték... W40k, nem is tudom mi másra számíthattam volna.
SPOILER

Eisenhorn trilógiát kiadják vajon újra, vagy rendeljem majd meg englishül? És a Macragge's Honour-t a HH részeként? Tudom, ezeket kérdezzem az illetékesektől. De hátha más is nyúzta már őket ezek miatt.

Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.

Valakit nem érdekel egy "Az Alapítás" új kiadás? Véletlenül több példányhoz jutottam hozzá...természetesen törzstagoknak kedvezmény!

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Azokat is újra kéne olvasnom egyszer! Ráadásul én a "Ravenor" angol nyelvű omnibus-t kaptam kölcsön először és csak utána vettem meg a Szukits-os Eisenhorn könyveket, úgyhogy pont fordított sorrendben. "The Magos"-t is jó szívvel tudom ajánlani, ha túl leszel a Ravenor-on! "Pária"-t is előrendeltem, bár szerintem nem olvasom el most. Abnett 8 éve nem írja a Bequin-trilógia második kötetét, de bízom benne, hogy egyszer elkészülhet a két folytatás.


Kis "Hammer and Bolter" update

"This is an anthology show featuring tales from across the worlds of Warhammer. Each is written by different members of the Storyforge team, the creative minds behind our media projects, and animated in various styles."

Most olvasom az utolsó Eisenhorn regényt. Már ez előző befejezése is felidegesített, de rögtön a Malleus regény elején még egy lapáttal rátesz. Briliánsan van ábrázolva a puritán inkvizítor átalakulása, ahogy önmagának megmagyarázza a tettei helyességét. A vakságát és az önhittségét nagyon ügyesen bontja ki az író (aki egyébként Eisenhorn szemszögéből írja le a történetet, eső személyben). Kíváncsi vagyok mi lesz még itt, pláne, hogy Ravenor regények még hátra vannak.

Man literally too angry to die