úgy irigylem azokat, akik az álmukban tudják, hogy álmodnak, és szabadok... azoknak majdnem 2 életük van
én sajnos legtöbbször arra sem emlékszem, hogy mit álmodtam, bár mostanában azért nagyjából minden másnap emlékszem rájuk.
felkelés után még percekig gondolkozom rajtuk, és érdekes, ahogy az előző nap emlékeiből összerakva érdekes dolgok sülnek ki
annyi is elég, hogy este beszéljek vkivel telefonon, és garantáltan benne lesz az álomban az illető
másik dolog, ami még mély hatást fejt ki az álmaimra, azok a filmek. nem egyszer előfordult már, hogy beleálmondtam magam és ismerőseimet, családtagjaimat egy-egy filmbe.
ami még hasznos, hogy tanulni is lehet ám az álmokból, megbecsülni azt amid van, ha épp rosszat álmodsz, és vmi szörnyűség történik veled vagy a környezetedben... pl.: minap azt álmodtam, hogy nagypapámat elhurcolják, és én tehetetlenül néztem végig :'( ... annyira valóságos volt, hogy teljesen rádöbbentett arra a fontos dologra - amit mindenki elfelejt -, hogy mindenkit akkor kell szeretni, és törődni vele, amíg velünk van...
"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"
