Milyen albumot hallgattál legutóbb?

The Doors: The Very Best Of


(Rhino / Warner)

A Doors 1966 őszén készült el első nagylemezével, ami 1967 januárjában jelent meg, így a negyvenedik évfordulós újrakiadás-áradat is két szezonra oszlott: 2006 végén kijött a klasszikus albumok újrakevert és bónuszdalokkal bővített verzióit (és 5.1-es keverést is tartalmazó DVD-párjukat) összegyűjtő Perception díszdoboz, majd a hivatalos jubileumi évnek kikiáltott 2007-ben megjelentek egyenként is ezek a remaszterelt lemezek, továbbá melléjük – szimpla és dupla formátumban egyaránt – egy The Very Best Of című újabb slágerválogatás (ami valamivel jobb, mint az ezredfordulós The Best Of volt, a borítójával például biztosan, bár ezen sem a zenekar látható, csak az elhunyt énekes).

A hat nagylemeznyi törzsanyagra épülő életműből egy dupla CD-n már elég tisztességes keresztmetszetet lehet mutatni, úgy még a When The Music’s Over és The End című korai 11 perces pszichodrámák, illetve a Light My Fire, Riders On The Storm és L.A. Woman című pazar hétpercesek is jól elférnek a normál hosszúságú bluesok és pop-rock slágerek mellett. E mostani válogatás esetében a pluszt az új keverés nyújta az ilyesmire fogékonyaknak (a zenekar eredeti hangmérnök-producere, Bruce Botnick késztette nagy gonddal), de mivel a 20 számos szimpla verzióra csak a félére rövidített The End fért fel, a When The Music’s Over meg egyáltalán nem, így célszerű a 34 számos dupla kiadást választani. Főleg hogy azon olyan ritkaságok is szerepelnek, mint Morrison a capella előadott Bird Of Prey című egypercese (amiből Fatboy Slim a Sunsetet csinálta), a Ghost Song hosszabb verziója (amit szintén az 1978-ban megjelent posztumusz An American Prayer album 1995-es újrakiadásán publikáltak), a szépséges-szerelmes Orange County Suite (amit Manzarekék az 1997-es Box Set összeállításakor fejeztek be Morrison zongorás verziója köré) vagy a Whiskey, Mystics And Men tengerészdala (szintén egy 1970-es felvétel, amit a ’97-es díszdobozban adtak ki, de ezt változtatás nélkül).

Természetesen minden Doors-rajongó tud mondani olyan kedvencet, ami épp hiányzik erről a 140 perces válogatásról (Summer’s Almost Gone, My Eyes Have Seen You, Wild Child, Not To Touch The Earth…), és azt is megjegyezhetjük, hogy a 2003-ban kijött szintén 34 számos Legacy: The Absolute Best Of izgalmasabb válogatás volt (egy igazi kuriózummal, a 17 perces Celebration Of The Lizard addig kiadatlan stúdióverziójával!), de ez a mostani dupla album is teljesíti a célját: aki nem kívánja beszerezni az összes Doors-sorlemezt, annak ez bőven elég.

Értékelés az Est.hu szerint: 10/10
Értékelés szerény személyem szerint 8.5/10


Forrás: Est.hu