Pánikroham

Sziasztok, én 16 éves vagyok és szintén pánikbeteg. Ahogy elolvastam a hozzászólásokat, bevallom megijedtem, és nagyon elgondolkoztam. Napi 3-4 Frontint szedek, és úgy érzem mostanában nincs minden rendbe. A rohamok gyógyszer nélkül megsokasodtak, bár annyira nem durvák, de elég ijesztőek, tipikusan a szívroham-halálfélelem.Nem segített a helyzeten hogy a barátom nem rég hagyott itt emiatt, közölte hogy neki nem kell egy olyan csaj aki nyugtatozza magát, és ne higgyem hogy nem vagyok pótolható. Tudom hogy igaza van de most kb úgy érzem magam hogy ha ez igy megy tovább egyszer összeszedem azt a kevs bátorságom és kisétálok a vonat elé. Nem bírom. Nem látom az életbe az értelmet, úgy érzem igazságtalan miért pont nekem kell ezzel szenvedni mikor más olyan boldog? Ráadásul most élhetnék... Bulizhatnék, minden erre bekattanok itt dejó. Az alvási szokásaim elég érdekesek, nemtudom a többi Frontin-Xanax-Rivotril-Rexetin,stb szedő hogy van vele de nálam ez ugy megy hogy kb 48-54 óra ébrenlét után alszok egyszerre 16-20 órát, és mindez kezdődik előlröl. Az álmok néha egybefolynak a valósággal, és egyre többször van olyan hogy felébredek, és bepánikolok mit keresek a saját ágyamban, mikor előbb még kinnt sétáltam az udvaron (legalábbis álmomban). Félek ez már nem csak pánik, de lassan az elmebaj határát surolja. A pszichiáterem egy idióta, szerinte ez kamaszkorban tök normális ne izguljak, és különbenis szokjak már le a gyógyszerről. Ha ez normális, kérdem én, másnál miért nem jelentkezik? Ha valaki hasonlo cipőben járna, esetleg tudna nekem ajánlani valamit (itt gyógyszerre gondolok, nálam a nyugodt esti sétálgatás nem vált be próbáltam), akkor kérlek irjatok. Tényleg félek, hogy ez komolyabb következményekkel fog járni, a családban 2 pánikbeteg van anyám és a testvére is, illetve apám mániás depresszióba szenvedett. A lítiumhiány örökölhető? Ha valaki tud segitsen Köszönöm a türelmet.

Szilágyi Kitty