Filmes klisék, sablonok

Tipikus klisé: a halálba tartó...

...megkéri az egyik tárását, hogy adjon át egy üzenetet/levelet a feleségének, gyerekének, szerelmének.

...ha a társ erre azt feleli, hogy majd te átadod, akkor a főhős valószínűleg túléli, és a barát valószínűleg meghal.

Ez meg már tényleg szánalmasan közhely (de még mindig igaz): aki körbeadja a családja/nője fényképét a bajtársak között, az a következő jelenetben meghal.

Az amerikai kommandósok, ha idegen országban kerülnek bevetésre, és a parancsnokság kivonja őket, a csapattagok kivétel nélkül megtagadják ezt, ottmaradnak és darabokra zúzzák az ellent, valaki mindig meghal hősi önfeláldozásban.

A német hadifogoly táborokban általában több őr van, mint fogoly. Mind fitt, kigyúrt és hihetetlen állóképességgel képes úgy üldözni a csak ruhában lévő, megszökött foglyokat, hogy full menetfelszerelésben és a hóna alá szorított MG-42-essel is simán utoléri őket.
Én csak azt nem értem, ha a fogolytáborokat a kiszuperált selejt őrizte, akkor ezek után hogyan voltak képesek elveszíteni a háborút...

Az amerikaiak között viszont mindig van legalább egy olyan, aki tökéletesen - akcentus nélkül - beszél németül és simán elhiteti magáról, hogy SS főtiszt.

A németek általában Patton tankokkal harcolták végig a világháborút. De néha T-34-esekre tettek doboz felépítményt.

A németek mindig gonoszok, de az amerikaiakból végül csak előbújik a jó, még akkor is ha alapvetően egy gennyes, önző, gyáva, szar alakok.