Assassin's Creed 4: Black Flag [hozzászólások]

Elég sok dolgot meg lehetett tudni Desmond életéről és múltjáról. Lehet, hogy valakinek ez nem fontos, én kíváncsi voltam rá. Az meg azért túlzás, hogy szenvedni kellett ezekkel a részekkel, csak egyszerűen nem volt olyan szórakoztató, mint a játék többi része.

Nem tűnt fel, hogy vmi fontosról maradtam le, hogy kihagytam az animus részt, bár így hogy mondod lehet, hogy nem kellett volna.
Azt túlzásnak érzem, hogyha vki végigszenvedi a rosszat is, csak azért, hogy 100%-osra letudja a játékot. Kicsit a játék értelmét venné el nálam, ha azzal szórakoztatnám magamat, hogy szenvedek vmivel. Persze van kivétel erre is, meg mindenki másként tekint a játékokra, csak fura.

A környezet szépsége inkább LT-nek ment válaszként, csak nem írtam oda.

Man literally too angry to die

A tower defense mondjuk jogos, valóban nem muszáj, de a bombákhoz kapcsolódnak küldetések, az Animus pályák pedig a játék és a történet szerves részét képezik. Kihagyhatóak, de ez még nem változtat azon a tényen, hogy rosszul sikerült játékelemek, aki pedig szeret mindent teljesíteni és látni az ilyen játékokban, annak végig kell csinálni ezeket is.

Konstantinápoly és a barlangváros gyönyörű, Itália sem hiányzott már nekem sem, de nem is ezeket a dolgokat kritizáltam. A Revelations összességében egy jó és szórakoztató játék, nincs vele különösebb bajom, nem lóg ki a sorozatból. Ha azonban rangsort kell állítani, akkor nálam nincs az élmezőnyben.

Gárnátot nem kell használni, tower defense-t tolni sem kell (egyet kivéve), animus pályákat sem kell végig szenvedni.

És Konstantinápoly is, meg a barlangváros is gyönyörű! Addigra már nekem az olasz feelingből elegem lett.

Man literally too angry to die

Ezenkívül behozták a - szerintem - kifejezetten fölösleges és cseppet sem szórakoztató tower defense minijátékot, Desmond Animusba ragadásával pedig a szintén elég erőltetett logikai-ügyességi pályákat, amelyek teljesen kilógtak a játékból. Elég sok melléfogás volt abban a játékban, hogy nálam a sor végére kerüljön, érdemei elismerése mellett.

s behoztak egy teljesen elbaltazott granatos rendszert, ahol a tul sok/felesleges variaciok lattan inkabb ugy dontottem, nem is fogom oket egyszer se dobalni hamar vissza is tertek a jo oreg smoke bombhoz

Nekem kiegyensúlyozottság tekintetében a Revelations a legjobb. A Bortherhoodban a testvériség részt azt, hogy irányíthatjuk az embereinket, még nem dolgozták ki annyira jól. Az a Revelationsban tökéletesedett ki. Plusz abból a részből (mármint a Revelationsból) eltakarították a sok, felesleges, "fussunk neki ötször, mert az milyen poén" mellék küldiket, amitől a falra tudtam mászni a korábbi részekben.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

A Brotherhood sztoija nem olyan erős mint az első részé, vagy a második részé, viszont játékmentben szerintem az a legjobb, legkiegyensúlyozottabb. És hát Róma gyönyörű.