Assassin's Creed 3

Na jó, erősen túloztam, annyira azért szórakoztató és jó volt a játék, hogy ne vegye el a kedvem az AC világától. De ellentétben a Black Flaggel, amit heteken át napi sok órában nyomtam, és minden percét imádtam, ezt inkább már csak becsületből akarom befejezni, és nem azért, mert kíváncsi vagyok, hogy kivel mi fog történni.

"Mondjuk mentségükre szóljon, hogy a modern szállal ellentétben a múltbeli történések éveket vagy évtizedeket öleltek fel, annyi idő alatt pedig nyilván mindenki változik valamennyire."

Szerintem ezzel semmi gond nem lenne, mert például a BF egyik fő vonulata a főhős évek során bekövetkező jellemfejlődése, amit rendesen meg is írtak. (Nem akarok itt Edward vs. Connor hitvitát indítani, mert a kalóz nagypapi személyiségét eleve egy szerethető, jó szövegű zsiványra írták, ami egy hálás, könnyű alapanyag, míg Connorral inkább a merev és nagyon idealista irányba indultak el, ami jóval nehezebb téma, de nem is sikerült egy igazán hihető és/vagy érdekes karaktert alkotniuk.)

A kalózos témától én is idegenkedtem. Mármint gyerekkorom egyik hatalmas kedvence volt a Kincses sziget, és a mai napig fennakad a szemem, ha meglátom egy régi vitorlás képét, hát még élőben, de a Karib-tenger kalózai névre hallgató túlpörgetett giccsparádé egy időre elvette a kedvem az egésztől. Ennek ellenére körülbelül húsz percbe telt, hogy a BF beszippantsom, úgyhogy szeretettel ajánlom.

A modern szál egy kicsit esetlen, de engem, az AC-nemismerőt így is lekötött. Főleg, hogy az Abstergo egy amolyan magas fizu-cafeteria-teljes kényelem-és sok juttatás, mosolygunk majd hátba szúrunk jellegű, a minden barátságos és szép felszín ellenére is rémisztő multiként lett bemutatva.

Én sajna épp ezzel a résszel kezdtem az ismerkedést a sorozattal... Na jó, annyira azért nem tragikus a helyzet szerintem, engem meg tudott fogni az AC világa így is. Bár a többi résszel idő hiányában még nem játszottam. A negyedik annyira nem is érdekel, egyrészt a kalózos téma miatt, meg azért se, mert tudtommal végig a múltban játszódik, és hiányzik teljesen a modern szál. De az elsőt és a másodikat egyszer még szeretném kipróbálni.

Viszont amit az utolsó bekezdésben írtál a konzisztens személyiségek hiányáról, az így visszagondolva szerintem is igaz. Mondjuk mentségükre szóljon, hogy a modern szállal ellentétben a múltbeli történések éveket vagy évtizedeket öleltek fel, annyi idő alatt pedig nyilván mindenki változik valamennyire. Shaunnak azonban tényleg jó szövegei voltak, őt végigbeszéltettem mindig.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Az egyik ilyen nagy fa kimaradt, és csak télen kerítettem sort a megmászására. Most, hogy a lombkorona nem takar, megállapítottam, hogy igazatok van, valóban volt alatta egy puha kupac, amibe bele lehetett ugrani.

A kilencedik felvonásnál tartok, és már alig várom, hogy vége legyen. Ha ezzel a lapos, kihagyott ziccerekkel teli sztorival kezdtem volna az ismerkedést az AC világával, akkor lehet, hogy bele sem néztem volna a többibe.

A modern szál nem valami izmos, de még így is szívesebben lógok a barlangban, mert Shaunnak legalább van egy konzisztens személyisége és gondolatai, ami nem igazán mondható el a 18. századi szereplőgárda kilencven százalékáról.