Assassin's Creed: Syndicate

Érdekes, de én pont fordítva érzem. Én egyszerre vettem meg a Unity-t és a Syndicate-et (tehát a Unity-ben már nem volt annyi bug mint megjelenéskor, a Syndicate meg épp most jelent meg - szóval még akad benne), de Párizs sokkal hihetőbb, életszerűbb és főleg assassinosabb, mint London. Ahogy te is írod, London már iparosodott, széles utcák, nincsenek undorító sötét zugok.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem élvezem a Syndicate-et (most fejeztem be az I. világháborús Tower Bridge környékét és még az is nagyon tetszett). Egyszerűen csak egyre jobban távolodunk Firenzétől. És attól, amit ott éreztem.

Olvastam, hogy Arno sokaknak nem jött be - és Ezioval összehasonlítva meg is értem - nade a Frye tesókhoz viszonyítva? Szerintem semmivel sem rosszabb. Sőt Jacob elhivatottságát az assassinok felé messze felülmúlja Arno bosszúszomja.

Nem tudom hova halad a dolog, de jobb lenne időben visszalépni, mert egy-két rész és a következő assassint Sam Fishernek fogják hívni. Például egy középkori Prága rohadt jó lenne helyszínnek.

Úgy tűnik, hogy a Ubisoftnak az Ezio-trilógiát követően csak a páratlan évek jönnek be:
2012 AC3 - vannak jó újításai, de az egész szürke
2013 AC:BF - az AC3-at továbbfejlesztve létrehoznak egy rendkívül szórakoztató gyöngyszemet (még ha a klasszikus assassin témakört épp csak messziről szagolgatja is)
2014 AC:U - ismét visszatérnek az egy gigászi helyszín témához, a város hatalmas, mozgalmas, a Nostradamus rejtélyekkel visszahoztak valamennyit a misztikumból, csak az egész egysíkú, ismételten gyengék a karakterek, és a történet sem nagy eresztés
2015: AC:S - és akkor a Unity, mint prototípus hibáit kijavítva ismét összedobtak egy szerethető játékot

Nagyon szkeptikus voltam a Syndicate-tel szemben, de végre megint azt érzem, hogy van lelke a játéknak. A szerencsétlen vérszegény Párizzsal szemben London lebilincselő, változatos, színes*, a második ipari forradalom hajnala jó témaválasztás volt, mert keményen steampunk hangulatot ad a játéknak, a testvérek kedvelhetőek, a köztük való váltogatás teljesen jól van megoldva. Továbbá könnyed, nem veszi halálosan komolyan magát (rátok nézek, AC3 és Unity). Az egyetlen panaszom az, hogy a templar-assassin témakör itt is kezd úgy elsikkadni, mint a BF-ben, nincsenek erős antagonisták, és az AC cím gyakorlatilag csak egy keretet ad ahhoz, hogy végig lehessen kötéltáncolni egész Londont.

* És van olyan, amikor csak kiülök a mozgó vonat tetejére, és nézegetem a várost.