Az Amazon Prime készít élőszereplős sorozatot a Life is Strange alapján, már az írója is megvan [hozzászólások]

Nem láttak a wc-filmet, de egy sc-sori már régi álmom. Igazából a sorozat éppen, hogy jobb formátum lenne erre, mint egy 90 perces film, több idő jutna az események kibontására. A mostani álmom meg egy Metro sori (mindegy, hogy a könyvek vagy a játékok, vagy egy teljesen új sztori lenne-e az alapja), bár az meg az orosz setting miatt nem fog soha megvalósulni.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Mondom, jogos a felvetés. De ez az kivétel is csak a szabályt erősíti.

Egyébként egy jó Predator-játék valóban nagyon jó lenne, de én legalább ennyire örülnék egy jó, teljes értékű AvP Remake-nek is. Anno azzal a világ végéig tudtunk volna játszani a haverokkal.

Starcraft-sori? Hm... Kiindulva a Warcraft-filmből, nem tudom...

Jó, de az Isolation konkrét jeleneteket vett át, és ha más helyszíneken is, de kvázi az első két film díszletei közt bolyonghattunk. Igazából ugyanezt csinálta a Romolus film is, copy-pastelt a régi filmekből, de az Isolationben ez még mindig jobban működött. Meg azért az a játék más hozzáállással készült, mint a pakisztáni bérfejlesztőknek kiadott futószalag-játékfejlesztések. Nyilván a legtöbb filmet ugyanúgy nem lehetne adaptálni (bár egy jó Predator játéknak örülnék... vagy egy Starcraft sorozatnak), de egy meglévő sztorit gamifikálni egy fokkal még mindig jobb, mint kivenni a játékos kezéből az irányítást, és ugyanazt a sztorit lenyomni a közönség torkán.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Van benne igazság, voltaképpen mondhatjuk, hogy az film alapján készült játék. De én itt most arra gondoltam, amikor konkrétan jött egy új film a mozikba és kötelező jelleggel követte egy pocsék játékadaptáció. Az Alien: Isolation egy film által megteremtett univerzumban játszódó önálló történet, szóval igazából nem adaptáció.

A hír első bekezdéséhez: Alien: Isolation, vagy az nem ér?

Amúgy már a kezdetektől tiltakozok magamban egy LiS filmadaptáció ellen, de úgyis megcsinálják. Pedig ez pont az a játék, ahol a történet önmagában nem túl érdekes, hanem pont az emelte naggyá, hogy azt teljes mértékben átélhetővé tették. Ha fogjuk az első LiS-t, és kivonjuk belőle a döntési lehetőségeket, az interaktív párbeszédeket, az idővisszatekerést, azt a kevéske felfedezést és az egyedi art style-t, akkor nem marad kb. semmi, ami miatt bármiben is kitűnne egy ilyen sorozatdömpingben. Képtelen vagyok rájönni, miért erőltetik ezt a sok felesleges adaptációt.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”