Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

Phantom Blade Zero (PC):

3 év várakozás után végre ez a pillanat is elérkezett! Ahogy szép lassan jöttek az infók, hogy nem egy újabb soulslike, majd megerősítették a választható nehézségi szinteket, akkor már méginkább tűkön ülve vártam a megjelenést.
Lényegében egy gyors tempójú Devil May Cry-hoz és Ninja Gaiden-hez hasonló akciójátékot kaptunk, mely rengeteg új és egyedi megoldással operál. A történetre nem feltétlenül térnék ki, mert nem okoz nagy meglepetést. A gyerekkori legjobb barátunkról kiderül, hogy jó nagy ge*i és mindenkit is elárul meg hátba támad és suttyomban világuralomra tör. Csak a szoki. Persze ez csak nagyon leegyszerűsítve, bőven szépen ki van fejtve az összes szál, rengeteg olvasnivaló és meghallgatásra váró emlékből szépen összerakhatjuk magunknak az egész lore-t és hogy mi is folyik itt a háttérben. A nem kiemelkedő történet azért tartogat számos drámai és ütős pillanatot, hála a jó égnek.
A játékmenet és a harc az konkrétan isten és elképesztően addiktív a legelső pillanattól kezdve!!! Ráadásul élvezet felfedezni minden egyes terület összes szegletét és rálelni az eldugodt kis zugokra, bossokra és felvehető tárgyakra. Ha jól számoltam, akkor összesen 8 régió van, lesz mit bebarangolni.
Becsületemre legyen szólva, normál nehézségen indítottam, de nagyjából 1 órát bírtam és vissza is vettem a legkönnyebbre, mert rettenet béna vagyok. Így is sikerült 52-szer meghalnom a teljes játékidő alatt. Pedig a mechanika elméletben egyszerű lenne. Ha kék villanást látsz, akkor tolod a parry-t, ha pirosat, akkor meg dodge. Leírva nem is tűnik annyira vészesnek, igaz? Ez főleg akkor jó, amikor bizonyos boss-oknál annyi a stroboszkóp effekt, ami kiégeti a retinádat és abszolút semmit nem látsz, hogy csak spameled az L1-et és az R1-et és reménykedsz, hogy túléled az összecsapást. Vagy amikor remek kis ködöt generálnak és csak néha villan fel a sziluetjük. De a kihívást kedvelőknek ott a két legnehezebb szint, melyből az egyiknél 66 halál után véget is ér a kaland.
Az egyik legnagyobb királyság, hogy minden egyes megszerezhető fegyver teljesen egyedi harcmodort biztosít a játékos számára. Van kard, amivel részeges harcstílusban küzdhetünk és az alkohol beszlopálása után még a kard is elkezd az ellenfelek irányába repkedni. Én ugyan kipróbáltam 4-5 fegyvert, de szinte a játék teljes egészét a Jagged Steel véreztetős karddal hoztam le, mert elképesztően OP. Mindenképp érdemes hozzá megszerezni a Living wood kiegészítőt, amivel már élettelen ellenfelekre is hatni fog a vérzés és ha van kedvünk még egy mérgezést okozó accessory-t is hozzácsaphatunk és szépen nézhetjük, ahogy a vérzés+mérgezés zabálja lefele a boss-ok HP csíkját. Crescent Blade-et is használtam egy ideig, konkrétan elpusztít mindent is, de sajnos szinte a játék legvégén tudjuk csak megszerezni.
Aminek a beszerzését IGEN ERŐSEN ajánlom, az a Reflex Device!!! A második régió végi boss-t kell legyaknunk, hogy végül majd össze tudjuk szedni és később, ha elérhetővé válik, akkor felfejleszteni max szintre. Azt csinálja ez a kis kütyü, hogy a parry és dodge window 25%-al megnő! Bizony, a két legfontosabb harctéri mozdulat kivitelezése jelentősen könnyebbé válik majd.
A grafika és az egész látvány az orgazmikus!!! 4K, ultra részletesség, Path tracing+Ray reconstruction és OLED tv kombóval besírtam a gyönyörtől, sokszor csak bámészkodtam és ámultam. Ezekkel a beállításokkal a játék gyönyörűen fut egészen addig, amíg be nem érünk Pangzhen-be. Ott a minimum FPS bezuhan és zavaróan sokat stutterel. Tele van a net panasszal, csúcsgépeket is ugyanúgy érinti, gyengébb gépeken többen azt jelezték, hogy egyenesen játszhatatlan az a rész. A jó hír, hogy ez egyedül Pangzhen első területét érinti, mindenhol máshol szépen hozza a 100-120 FPS-t. Ezen sajnos a fejlesztőknek kell erőteljesen dolgozniuk és megpróbálni orovosolni egy későbbi patch-el.
Két alkalommal kivágott az asztalra és egyszer úgy kifagyott, hogy csak reset-elni lehetett a gépet. A karakterem két alkalommal ragadt be úgy játék közben, hogy újra kellett tölteni. Kimondottan sok az illúzióromboló láthatatlan fal és az is az áthaladás akadályozását segíti, hogy Soul maxium 23 cm magasra képes ugrani. Ez elég hülyén veszi ki magát, mikor emellett meg létrákon és sziklafalokon olyan akrobatikus mutatványokat produkál, hogy csak na.
Jelen technikai állapotában és az imént említett megoldások, valamint a túltolt boss effektek miatt nálam semmiképp sem kaphat 10/10-et vagy GOTY besorolást, de mindezek ellenére is az utóbbi évek egyik legkirályabb játékélménye volt. Az elmúlt pár napban olyan szintű dopamin mennyiséget termeltem neki köszönhetően, hogy az remélhetőleg kitart november 19-ig.
Összesen 32 órámba telt a végére érni. Egyből kapunk 3 új kinézetet és már indíthatjuk is a NG+ módot, ahol magasabb szintű kihívások várnak ránk. Ez a kungfu punk stílus, az ütős tuc-tuc és metál zenék a boss harcok alatt, Donnie Yen, a lenyűgöző art design (anime átvezetők is meg a bábjátékos rész!!!) és a piszkosul zseniális harc így együtt egy elképesztően kiemelkedő alkotássá teszik, amit hatalmas élvezet volt végigjátszani! A sikerét elég jól bizonyítja, hogy 72 óra alatt 4 millió példányt sikerült értékesíteniük. Abszolút nem bántam meg az előrendelést, ez ÜTÖTT!