A 2000-es évek közepe-végétől kezdve számos sorozat igyekezett meglovagolni a Diablo 2 sikerét. Ilyen volt a Dungeon Siege, a Torchlight vagy például maga a Sacred is, ami annak idején nekem valamiért kimaradt. Így a Sacred 2 idén novemberben megjelent felújított kiadása kiváló alkalom volt, hogy pótoljam ezt a hiányosságot.
Ami rögtön kellemes meglepetés volt, hogy az intro alatt felcsendült egy Blind Guardian szám, amelyet a játéktól függetlenül is már ismertem, viszont jó volt látni, hogy a fantasy RPG-k soundtrackjének beillő zenét játszó zenekar csinált soundtracket fantasy RPG-nek már jóval a The Dwarves előtt is. (A banda amúgy a játékba is bekerült, a motion capture felvételeket ráadásul Budapesten készítették velük – 2008-as videointerjúnkat itt nézheted meg. – Dino)
A játék Ancaria világában játszódik, amelyet egy kék trutyi miatt szörnyek árasztottak el, és a játékosok által megszemélyesített hét karakteren múlik, hogy megállítsuk őket. A trutyi maga mindig high-tech csővezetékeken és masinákon jelenik meg a játékban, és ezek a sci-fiszerű elemek érdekes kontrasztban vannak Ancaria sztereotipikusan fantasy világával. A hét játszható karakterrel kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy mindegyikük máshol és más motivációval kezdi a játékot. (Mondanám, hogy mint a Dragon Age: Originsben, de az a játék egy évvel későbbi.) Egy idő után természetesen a szálak összefutnak, hogy így fedezhessük fel ezt a kvázi open-worldöt.
Maga a játékmenet a bevezetőnek megfelelően a Diablóra hajaz, vagyis akció- és lootköpontú, viszont az irányítás kicsit furcsa, átmenetben van valahol a felülnézetes, izometrikus RPG-k és a külső nézetes akciójátékok között, attól függően, mennyire zoomolunk be a kamerával. Az egész kicsit a Neverwinter Nightsra emlékeztet, és nem csak a rosszul öregedő 3D grafika miatt.
Ezen a ponton elérkeztünk magához a felújított (Remaster) változat megvalósításához. Korábban már fejtegettem, hogy a grafika modernizálásának megvannak a korlátai, hacsak nem építik újra nulláról az egészet (amire szintén volt már példa), de ez nem is feltétlenül szükséges a játék élvezetéhez.
Jelen kiadás modernizált grafikát, kezelőfelületet és irányítást ígér. A grafikát részben már érintettem, viszont kapcsolódik hozzá egy csomó beállítás a menüben, amelyről fogalmam sincs, hogy mit csinál, mert a játékban sehol nem jelenik meg tooltip, amely elmagyarázná, mire való az adott dolog. A menüben tehát hagytam mindent, ahogy volt, viszont ez a probléma magában a játékban is visszatért, amikor a karakterfejlődési rendszert próbáltam (volna) kiismerni, de semmi nem volt rendesen elmagyarázva. Így például jó pár óra után jöttem csak rá, hogy bizonyos skilleket és varázslatokat csak a játék során talált tárgyakból lehet megtanulni. Aztán, hogy ezeket és más talált felszereléseket hogyan és hová tudom a karakteremre feltenni (ha ránézésre nem volt egyértelmű), csak úgy volt lehetséges, hogy szépen kurzorral végigpróbálgattam a slotokat, mert csak akkor emelte ki a játék egyértelműen, hogy oda való-e. Ráadásul nem tudtam egérrel simán egy kattintással áthúzni a dolgokat (drag and drop), hanem külön kellett kattintani a cuccok felvétele és letételekor. Ez mind apróságnak és kukacoskodásnak tűnhet, de csupa olyan dolgok, amelyeket lehetett volna modernizálni.
Az irányítás területén kiemelték, hogy teljes kontrollertámogatást is kapott a játék, ami kicsit furcsa, hiszen mintha az egész kezelőfelületet erre alakították volna ki. Arról nem is beszélve, hogy egérrel szinte játszhatatlan volt, amíg rá nem dugtam a gépre a kontrolleremet. Magához a játékhoz és a harchoz sokkal praktikusabb volt ezt a kiegészítőt használni, míg az inventory menedzseléséhez az egér illett jobban.
A játék megjelenésekor sokan panaszkodtak annak instabilitására, ami a Steam értékeléseknél tetten érhető. Viszont a cikk írása közben érkezett egy nagyobb patch (sűrű bocsánatkérések közepette), amely állítólag orvosolja a stabilitással kapcsolatos problémákat. Nekem szerencsére nem volt ilyen jellegű tapasztalatom, csak egyszer omlott össze a játék, viszont többször előfordult, hogy felfutottam egy mezőn található tereptárgyra (pl. kőre), ahonnan nem tudtam lejönni, vagy nem fértem oda egy láda elé, hogy megjelenjen a kinyításhoz a jelzés, vagy ha sikerült, nem tudtam kijönni a körülötte található berendezési tárgyaktól. Ilyenkor mindig vissza kellett teleportálni a legutóbbi checkpointhoz.
Nem teljesen világos tehát, hogy mi a Sacred 2 Remaster létjogosultsága. Az kétségtelen, hogy elfut modern rendszereken. Már. A modernizálás területén viszont bőven lenne még tennivaló, ami kár, mert amikor meg tudtam feledkezni a fenti problémákról, akkor élveztem a játékot.
