HBO - A Song of Ice and Fire

Szerintem az ok a következő. A sorozat évadjai között eltelt időben a gyerekek sokat nőnek, ráadásul gyorsan, talán így akarták kitolni az időt.

Nem nagyon emlékszem, hogy indokolták volna, miért öregítettek meg szinte mindenkit néhány évvel, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet. Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy Daenerys egyes jelenetei például kiverték volna az érzékenyebb lelkű nézőknél a biztosítékot, ha előtte tudatják velük, hogy csak 13 éves. A másik pedig, hogy talán nem is találtak volna olyan korú gyerekszínészeket, akik hitelesen el tudják játszani mondjuk Havas Jon, vagy Robb Stark, vagy akár később Loras Tyrell karakterét.
Ha már említetted az "agyonsminket babaarcokat", nekem például az tűnt fel, amikor megérkezett Robert király Deresbe, és lehetett látni, hogy Cersei földig érő ruhájának az alja tiszta sár. Apróság, de jól mutatja, mennyire törekedtek hiteles forgatási körülményeket teremteni.

np.

Örülök, hogy Titeket (is) olvasgatva nem vagyok egyedül a véleményem nagy részével, és nem hülyeségből áll jelenleg a sorozat 9.5-ön az imdb-n (én is most nyomtam rá egy 10-est).

A szereplőkre visszatérve még annyit, hogy (ahogy arra Bran-nél is utaltak, mikor a srác - a könyvvel ellentétben - 7 helyett 10 évesnek mondja magát) mindenkit öregítettek egy kicsit, ahogy azt észrevettem. Ezért felejtsétek el a 14 éves Havas Jon-t, és ezért ne bántsátok Catelyn-t (aki szerintem még mindig az egyik legjobb választás volt). Nagyon örültem annak, hogy végre egy sorozat, ami hanyagolja a többi sorozatra jellemző agyonsminkelt babaarcokat, és ez a kis momentum nagyban hozzájárul a hangulathoz. Martin világa különben sem valami vidám, így van ez jól.

Ms. Clarke-ról pedig... khm, asztalos topic, nagy love.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Jaj, köszönöm ezt a hosszú és tartalmas kommentet Aryx.

Eddig nem találtam meg a rövid és tömör összefoglaló szót, de te leírtad: atmoszféra. Igen, ezt sikerült tökéletesen átadniuk. Vagyis megteremteniük.

Merthint, a fordítót pedig jómagam is megdicsértem a blogján, külön kiemelve, hogy forgatta a könyveket is.

És most már nyugodt szívvel olvasd tovább a többi regényt, de tényleg! Még csak az elsőt olvastad, és ne tudd meg mi vár rád. A Trónok harca piknik a későbbiekhez, minőségben is.

És Clarke kisasszony. Mehetsz is ágyasrabszolgának te is.

Szerk.:

Most vettem csak észre, hogy a szereplők neve melletti kis négyzetben a főcímnél, nos, ott mindenkinek a háza címere szerepel.

Nem érdekelt semmi...
Nem akartam tudni semmit...
Csak egy órára akartam kilépni a valóságból, át Westeros világába...
...kösz.

Ezt is megéltem, megettem a Game of Thrones s1/e1 részét, éééééééééééés...
Gyerekek, ez valami kurvára-kibebaszottul-állatul JÓ! Nem is találok hirtelenjében szavakat rá, ha mégis kéne valamit keresnem, az valami ilyesmi lenne: T Ö K É L E T E S
Úgy ültem neki, hogy szándékosan nem olvastam el senkinek se a véleményét, kritikáját, a Tiéteket se: nem akartam, hogy bármi is befolyásoljon, vagy hogy mindenféle, tudatalattiban elültetett gondolatok kavarogjanak a fejemben az epizód megnézése alatt. (Így ha esetleg ezzel a hsz-szel kezdenéd a sorozatba való nekifekvés előtt, azt javaslom, felejtsd el, és lapozz tovább. )

Már rögtön a prológus első perce lenyűgözött, egyből magába szippantott a Song of Ice and Fire-hangulat, és ez nem kicsit köszönhető a látványvilágnak. Egyszerűen minden képkocka szép, és ez nem csak annyiban merül ki, hogy kb. az összes helyszín ideális windows-háttér lehetne; dehogy, a vizuális megvalósítás 100%-ban passzol a könyv hangulatához, valósággal árad a képekből a nagybetűs Atmoszféra.
A prológus utáni openinget remekül összehozták (nem kicsit féltem attól, hogy vmi jelenetbevágós, mosolygóportrés főcímhez lesz szerencsénk, mint a ’90-es években).
Meglepett, hogy a szereplőgárda mennyire profi módon lett összetoborozva. Sean Bean pillanatok alatt elfeledtette velem, hogy ő valaha is Boromir lett volna, és hamar Eddard Stark-ot láttam meg benne. Akárhogy erőlködöm, csak egy apróságba tudnék belekötni (Jaime Lannister babapopsira borotvált arca... mondtam én, hogy apróság, nem kell komolyan venni; oké, Sandor sajnos továbbra is jóképű). Akik szerintem telitalálat választások lettek az első részben felvonultatott szereplők közül, azok (nem sorrendben, csak úgy): Robert, Catelyn, Bran, Arya, Tyrion, a pöcs Joffrey herceg, Khal Drogo – és Daenerys, aki még mindig gyönyörű . (És ha valakit kihagytam, bocs.)
Még múlt hétvégén olvastam bele felületesen 1-1 véleménybe, miszerint a sorozat tempója lassú – én ezzel a legkevésbé sem értek egyet, el is gondolkodtam azon: biztos, hogy ugyanazt a sorozatot láttuk?? Szerintem veszett tempóban pörög, egyik intenzív jelenet követi a másikat, és éppen olyan hosszúak, ahogy azt kell. Kicsit rövidnek is éreztem azt az – más sorozatokhoz képest egy fokkal hosszabb – egy órás játékidőt, sőt, 2 jeleneten sajnos igencsak érződik a vágóasztal-szag (a farkasosztogatás az elején, és a zuhanás a végén – erre a kettőre nagyon ráfért volna egy minimális jelenetnyújtás).
A naturális ábrázolás is elnyerte a tetszésemet, pont annyira korhatáros, amennyire a hatás, hitelesség és a könyvhöz való hűség megkívánja, de mindez nem válik öncélúvá. Ah, egen, könyvhöz való hűség: tény, hogy sok dolgot változtattak, de sem a történet, sem a hangulat nem sérült ettől. Ha változtattak, nyílván okkal tették. Enélkül is temérdek rész importálódott át a regényből betűre pontosan a forgatókönyvbe.
És bár a topic kezdetén sokat nyavalyogtam a farkasok miatt, és bár továbbra is édik, mozgóképen nem jött elő az a házikedvenc-hatás, mint az állóképeken (és félelmetesen gyorsan nőnek, mi lesz velük 5, 10 rész múlva...).
Üdvözlöm továbbá a feliratért felelős mestert, aki szerencsére forgatott már a kezében Tűz és Jég Dala könyvet (engem ugyan nem fog érinteni, mégis félek attól, hogy a magyar szinkron ismét ezen a banánhéjon csúszik majd el).

Mindent összevetve teljes mértékben, maximálisan 100%-osan elégedett vagyok az adaptációval. A lehető legjobb kezekbe került a sorozat, fanatista lettem, és alig bírom kivárni a következő részt. Az újraolvasáshoz is megjött a kedvem (+ jó is volna folytatnom a pentalógia későbbi köteteit), azt kell mondjam, ennyire eltalált sorozatot nem is tudom, mikor láttam utoljára... láttam egyáltalán ilyet valaha? Sebaj, addig is:
5*/5

Köszönjük, Martin, köszönjük, HBO, köszönjük, Emilia Clarke.
OK, ennyi voltam, most már nyugodt szívvel kezdhetem el olvasni a Ti véleményeiteket is.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”