Dragon Age

Őőőő...most hülyeséget kérdezek...de ki az a Nathaniel?

A Momentumot nagyon szeretem, már Alistairre (kard+pajzs) és Nathanielre (íj) is rákényszerítettem a kétkezes harcmodort. A területre ható varázslatok automatikussá tétele valóban életveszélyes, a kedvencem az volt, amikor az árvaházas küldetésben Morrigan rendszeresen kinyírta Ser Ottót a flame blasttel, de az is roppant kellemes, amikor a mágusok az ellenséggel együtt belőlem is fagyasztott csirkét csinálnak a cone of colddal. Apropó, cone of cold. Aranyat ér. Amikor egyedül kóborolok a rühes fade-ben a mágustorony végén, általában ez ment meg attól, hogy egy gólem ráüljön a fejemre.

Részletesebben a taktikáról:
http://dragonage.wikia.com/wiki/Tactics

Persze, én nem is szoktam túlbonyolítani a taktikai beállításokat.

Rendszerint csak arra megyek rá, hogy:

1. Mikor igyanak gyógyitalt

2. Gyógyítani/buffolni képes varázsló mikor gyógyítson/segítsen ki

3. Ha szenyó ellenfél tűnne fel (elit vagy jobb, vagy esetleg varázshasználó stb.), akkor milyen válogatott szívatásokkal ajándékozzák meg automatikusan a csapat tagjai.

4. Területre ható varázslatot sohasem teszek be az automatikus taktikai elemek közé, mert egy-egy rossz helyen robbanó tűzlabda például oltári bajokat tud okozni. (Már ha nem easy-n nyomja az ember)

5. Bizonyos skilleket állandó jelleggel járatósra állítok be (pl. Indomitable-t kétkezes fegyverrel harcolónak vagy a Momentumot a két egykezes fegyverrel harcoló karakternek). Így nem csata kezdetén kell ezeket bekapcsolni (és megy el velük értékes idő).

És szoktam még egy-két finomabb dolgot állítani, de azok már nem olyan lényegesek.

Ja, és a fő tanács! Óvatosan, lassan haladni a veszélyesnek tűnő helyeken! Sokszor abból van a probléma, hogy felelőtlenül beleszalad az ember egy szörnycsapat közepébe, és háromszor annyi ellenféllel kell hirtelen megküzdenie, mint amennyivel különben, kis óvatossággal megúszhatta volna.

Endure. In enduring, grow strong.

Kattogok a témán, de azt tapasztaltam, hogy szituációban érdekes jelenségeket tudnak produkálni az előre beállított taktikák...
Mindazonáltal nem ritka az ominózus esetekben, hogy mire a karakterek magukhoz térnének, túllennének az erősítéseken, vagy a talpas ütéstávolságba kerülne, már lehet is újratölteni.
Napersze tapasztalat és rutin, most legalább örülök, hogy nem én vagyok a szupergyökér, hanem csak belefutottam a sűrűjébe. Ahhoz túl jó (általam ismertek közt szerkezetileg az eddigi legjobban megkonstruált) gamma, hogy iszonyú haragomban egyszer csak töröljem..

Jut eszembe! És tanulmányozd kicsit a karakterekre szabott taktikai beállításokat is! Kicsit körülményesnek tűnhetnek elsőre, de már néhány egyszerűbb beállítással (például mikor igyanak maguktól gyógyitalt, vagy ha valaki tud gyógyító varázslatokat használni a csapatban, akkor milyen körülmények között alkalmazza azokat stb.) is nagyon megkönnyítheted az életedet, mert nem kell minden pillanatban mindenkin ott csüngenie a tekintetednek.

Endure. In enduring, grow strong.

Köszönöm.
Furcsa, de több szinten próbáltam, és a leggördülékenyebben a hard-on haladtam. (vagy mi az ott a Nightmare alatt)
Fő bossokkal soha nem szívtam különben annyit, mint egynémely menés közben becsúszó szituációval.

Részben a szintedhez szabja a program, de csak bizonyos keretek között, mert minden ellenfélnek van egy minimum és maximum szintje, és csak ezen kereteken belül változik a dolog. (Tudtommal).

Kettő dolgot tudnék tanácsolni így nagy hirtelen:

1. Vedd le a nehézséget a mimumra, ha komoly gondjaid vannak.

2. Mágusok (The Circle), majd Arl sorrendben kezdd el megcsinálni a nagyobb küldetéseket. Utóbbi kapcsán Denerimbe is eljuthatsz. A Breciliai erdőséget és Orzammar csak ezek után látogasd meg, mert azok keményebb helyek egy alacsony szintű parti számára.

Endure. In enduring, grow strong.

Szega emberek
Egy rapid kérdés DAO-val kapcsolatban. Nemrég kezdtem el tolni, és a 77. agyvérzést kapom lassan a körzeti bossok ellen. Megyek lazán, hozzányúlok valami aktív környezeti elemhez, erre rámszabadul valami nagydarab állat a sameszaival, kb két megnyilvánulással leépíti a csapatomat, én meg még az erősítéseket sem raktam föl rendesen...
Persze bevallom én, hogy nem vagyok egy nagy rpg gémer, és a játék lehetőségeit sem ismertem ki teljesen. És a kihívások embere sem vagyok, mert jobb szeretem élvezni a játékot kisebb nagyobb nehézségeivel, mint lépésenként pengeélen sz*pni, hogy aztán elmondhassam, mekkora ász vagyok.
Szóval működik az a műsor, hogy később felerősödve visszanézek, és korrektebbek lesznek az erőviszonyok, vagy az ellenség mindig a pillanatnyi szintemhez van szabva?