Kitolva
Hát itt a végére valami eszméletlen idegtépő és frusztráló hent vette kezdetét, amit a kezeim, a billentyűzetem, és az egerem is megérzett. Hihetetlen sok Venomszerű masszát és főboss-t kellett lenyomnom és
megizzasztott rendesen
huh
kemény volt. Összességében remek kis game, messze ez a legjobb Spider-Man kaland mind játékélményileg, mind grafikailag mind látványilag de fárasztó. A stáblista közeledtével már a tököd kivan az egésszel DE CSAK AZÉRT IS KI AKAROD TOLNI! És ha megvan
elszívsz egy cigit. Ahogy én is tettem.
A cselekményt amúgy nem fogják jelölni a legjobb játéktörténet díjára az biztos, de nem hiszem, hogy bárki hasonlókat várt a trailerek alapján. A Venom szerű szimbióta megszállja a várost, és Pókemberen múlik, hogy a pusztulás vagy a béke fog uralkodni. A játék ugyanis lehetőséget kínál a rendes, mindenki kedvence Pókember és a szimbióta, feketeruhás Pókember tettei között. A történet egy-egy fordulópontjánál ugyanis választhatsz, hogy az adott szitut jó vagy rossz Pókemberként oldod meg. Én jófiú voltam végig, de körbeolvasásaim alapján a rossz döntések romba döntik a város, a barátságot és mindent, ami fontos pókica számára. Nem nagy újdonság, hiszen mostanában előszeretettel alkalmazzák ezt a funkciót a játékokon. Ez és a harcrendszer teszi élvezhetővé az egészet de mint mondottam
a végére, nagyon lefáraszt. Azért egyszer ki lehet pörgetni, a fanatikusoknak pedig akár többször is nekiállnak majd. Bár én is az vagyok, de nem hiszem, hogy még egyszer nekikezdek...max ha nagyon zúzni támad kedvem. De arra meg ott a Wolverine játék...áááá, sehogy se jó ez, de a lényeg, hogy bár év játéka tuti nem lesz, de adjatok neki egy esélyt
7/10
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!