Az alant leírtak vélemények, nem tények. Én így gondolom.
Szerintem a váró problémája (öngyilkossággal lehet csak kijutni, miért para)érthető: az ember meghal egy álomban. Ergo fel kellene ébrednie, de nem ébred föl, hanem le kerül a váróba. De ő ezt nem tudja. Annyit érzékel, hogy álmodott valamit (amire jó eséllyel nem emlékszik, főleg Saito esetében, mivel ő nem rutinos álomjáró, még Cobb se nagyon értette, hogy hol van ő, és mit keres ott, ahol van, miután összezuhant a Mal-al közös világ, és ott találta magát a tengerparton), az álomban meghalt, az álom véget ért, ő felébredt valahol. Nem fog rögtön stukkert nyomni a fejéhez, és kinyírni magát. Egyébként szerintem ezt Nolan Fischerrel kapcsolatban is elbaszta egy kicsit. Az egy dolog, hogy Fischer érdekes dolgokat lát a bárban, de ennyi szerintem senkinek nem lenne elég, hogy pisztolyt nyomjon a saját fejéhez. Odamegy hozzá valaki, akit életében nem látott, hadovál mindenféléről, aztán bemenekülnek egy klotyóba, erre Fischer máris készen lenne szétlőni a saját fejét? Nem hiszem. És itt bukik meg a várós dolog is. Igenis para lekerülni oda. Nem tudják, hogy hol vannak. Csak akkor tudják, ha direkt álomszint-lépcsőzgetéssel lemennek oda, a negyedik szintre=váróba. De ha halállal lezuhannak hirtelen akármelyik szintről, akkor pacsi, ott ragadnak, mert valóságnak hiszik. És amíg nem jön valaki, aki megerősítse őket, addig csak halványan sejtenék, hogy az a váró (homályos álom ugye), és csak ennyi alapján nem nyírják ki magukat.
Amit Matt mond Fischerrel kapcsolatban (miért nem egészségesen ébredt fel), erre szerintem az a válasz, hogy Mal egyszerűen elkapta Fischert, és lezúzta. Ugye ő oda akarta csalogatni Cobb-ot Fischerrel.
Hogy miért dől össze a váróban épített Mal-Cobb féle világ, ez nem derül ki a filmből egyértelműen, erre maximum kitalálni lehet valamit. Szerény véleményem szerint a város is része volt Cobb bűntudatának, ahogy Mal is. Ahogy bevallja magának a dolgot, a város összeomlik.
Cobb először szintről szintre ugrással került a váróba, vagyis mikor odakerült, tudta, hogy miért van ott (Fischerért, Saitoért jöttek), másodszor viszont megfulladt az autóban, ergo meghalt, lekerült a váróba, és elfelejtett mindent. De aztán a kis prögettyűről eszébe jutott.
Ami a gravitáció kérdését illeti: ez sem derül ki egyértelműen. A hang egészen biztosan átjön. A gravitáció - úgy tűnik - több szintre nem terjed ki. Emellett még az a magyarázat is elképzelhető, hogy csak az a gravitációs elhajlás nem adódik tovább, ami az egyel feljebb lévő szintből adódik. Tehát ugye kocsikáztak, a kocsi rázkódott, a hotel forgott, de ha mondjuk valaki megfogja Cobbot a hotelben, miután bealudt,és kidobja az ablakon, Cobbnak a havas szinten szintén nem lett volna gravitáció (ha ez így követhető).
A Fischer Browningról kivetített projekcióját meg nem irányította senki, csak Fischer. De az ő fejében is elültették már a vállalat feldarabolásának gondolatát, illetve azt, amit Browning elmondott. EZ volt a lényeg. Fischer a tudatalattijában már rögzítette ezt a lehetőséget, de még nem tudott róla. A projekcióban azonban ez kivetült.
Aki a váróban meghal, az visszakerül a váróba, csak épp fogalma sincs semmiről (ha be van nyugtatózva. ha nincs, egyszerűen felébredt lásd: Cobb és Mal).
A végével kapcsolatban: az már tutira nem álom. A pörgentyűs izé a végére egyrészt azért kell, hogy sokáig vitatkozzanak róla, másrészt meg jókis Nolan féle átbaszás. A lényeg nem az, hogy Cobb álomban van e, vagy nem. Hanem az, hogy kurvára nem érdekli.
Cobb Mal-on végrehajtott Incepciója nekem tetszik, és szerintem érthető is. Az a kis pörgettyű odabent örökké forog. Innen tudják, hogy álmodnak. Mal eldugta a kis pörgeggyűt az agya legmélyére. Cobb megtalálta, és megforgatta. Ezzel tulajdonképpen nem hagyja nyugodni Malt. Mert amíg forog az a szarság, addig Mal agyában forog az a vacak, tudtáta adva, hogy ez csak egy álomvilág. Örökre. Amíg a kis pörgyettű csak áll, addig Malon múlik, mit hisz. Onnantól kezdve, hogy valaki megforgatja, már nem. Habár azt már nem értem, hogy egy extrakcióval miért nem szedte ki belőle Cobb azt a gondolatot.
